Ti mit tennétek, ha megtudnátok, hogy a legjobb barátnőtök valakinek a szeretője?

Az egyik legjobb barátnőm volt ilyen kapcsolatban. Az mondjuk kicsit más volt, mert az akkor buta 20 éves kis csitri barátnőm összejött egy 47 éves háromgyerekes családapával, aki ráadásul azért annyira nem is keresett jól, és tényleg csak bujdostak a pasi kocsijában meg a barátnőm albérletében, tehát semmi "randizás", semmi drága ruhák vagy hasonlók, csak a bujdosás, titkolózás, meg a szokásos szöveg, hogy "a feleségével már külön hálószobában is alszanak". Aha, persze... Hiába mondtam neki (természetesen hozzá hasonlóan buta 20 éves csitriként) hogy ez sehova sem vezet, úgy volt vele, mint itt a harmadik válaszoló, hogy ha ő nem, akkor majd lesz más, nem az ő felelőssége hűségesnek lenni más kapcsolatában (ezzel mondjuk azóta sem tudok vitatkozni), és amíg így fiatalon jól érzi magát, addig miért ne? De ők nagyjából fél-egy év után abba is hagyták az egészet, lassanként egymásra untak és megszűnt a dolog kettejük között. Nagyjából ennyi időre a barátnőmmel olyan havi egy "szia, hogy vagy? szia, kösz jól" jellegű interakcióra csökkent le a barátságunk, mert annak ellenére, hogy az érveivel szembeszállni nem tudtam, nem értettem egyet vele és nem támogattam ezt az egészet.

Az a helyzet, hogy a te sem tudsz ellene semmit tenni. Vagy ott állsz mellette és folyamatosan mondogatod, hogy mennyire elcseszi az életét, amivel azt kockáztatod, hogy elege lesz belőled és ezért szűnik meg a barátságotok, vagy hozzám hasonlóan kimaradsz az életének ezen részéből (és úgy akkor elég sok másikból is, mert a párkapcsolat ugye sok területen behálózza a mindennapjainkat), és elfogadod, hogy felnőtt ember, feltehetően ő maga is végiggondolta a lehetséges előnyöket-hátrányokat, és a körülményekhez képest felelősen eldöntötte, hogy ő így teszi tönkre az életét. Mondhatod neki, hogy ha a pasi tényleg el akarna válni, tényleg ott akarná hagyni a feleségét, tényleg annyira rossz lenne az a házasság, akkor már rég megtette volna, de valószínűleg ő is tisztában van vele, sőt, az sem biztos, hogy az öregúr hitegeti egyáltalán ilyesmivel. A barátnődről nem tudjuk, hogy tényleg akar-e gyereket a közeljövőben, ezt csak te gondolod a fejébe, az is lehet, hogy neki ez nem célja. Nem tudom, mindenesetre azt mondhatod neki, hogy ezt nem támogatod, több oldalról sem, de többet nem nagyon tudsz tenni, mert hát helyette mondjuk a feleséggel beszélni, nagyon nem lenne szép húzás (megtehetnéd, de akkor gyakorlatilag garantált a barátságotok végleges megszűnése, és nem tudni, hogy a feleség mennyire van tisztában már alapból a helyzettel- azért hogy évekig ne tűnjön fel neki, hogy a férjének szeretője van... Az gyanús-, szóval nem biztos, hogy ezért megérné kiborítani a bilit).

Én leépíteném a piccsáb@. :D Egy ilyen emberrel mit kezdjek? Nem tudok olyan helyzetet elképzelni, ahol figyelembe tudnám venni a véleményét, tanácsát, mert annyira ostobának tartanám, hogy semmiféle örömet nem okozna a vele való kapcsolattartás. Egyik gyerekkori barátnőmet azért építettem le, mert pofátl@nul lehúzta és kihasználta a barátját. Az ilyen embereket egyszerűen kerülöm.

De persze támogatod, ugye? Hogy közel tudj maradni a tűzhöz és olyan híreket hallj, amiktől azt érzed, hogy "Na végre, valakitől még én is jobb vagyok, jeeeeeeeeeee". :D

Ne legyetek már ilyen ítélkezőek!Persze, butaságot csinál, de ki nem tett már olyat életében amire aztán rájött,hogy nagyon nem volt helyes?

Ráadásul szegény barátnőt is szidjátok amiért aggódik a legjobb barátnőjéért.

Ez természetes, hiszen azért barátnők!

Az életébe nem szólhat bele, de a véleményét - legalább egyszer - elmondhatja, észérvekkel, bár hiába teszi, ez meggyőződésem.

Baràtoktol ments meg Uram,az elenségeimmel elbànok magam.

Rendbe van hogy a baràtnöd,de egy felnött nô és majd eldönti mit akar. Irigyled esetleg?

Mondtad màr neki a véleményed? Ha igen ne mond neki töbször,had csinàljon amit akar.

N25