Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mitől váltam ilyenné? Ez a gondolkodásmód sosem volt rám jellemző? Mi baj velem?
húszas éveim közepén járó nő vagyok.
Életem nagy szerelmével hónapokkal ezelőtt szakítottunk, most már nagyjából helyre álltam lelkileg, úgy érzem nem köt hozzá semmi.
Megbántott, megalázott, hiába szerettem nem kellettem neki igazán.
Úgy érzem ezáltal teljesen érzéketlen lettem minden férfi iránt.
És itt a jön a csúnya dolog, amiért kérlek ne ítéljetek el, hisz nem tettem semmit, ezek csk gondolatok:
Van a munkahelyemen egy törzsvendég, aki számomra rendkívül vonzó férfi.
Valami van a kisugrázásában, az egész lénylben, a személyiségében.
Tudom gonosz, de úgy érzem: Nekem ő kell!
Bele szeretni nem tudnék, nem is akarok.
Csak 1 vagy 2éjszakára aztán ennyi.
Tudom,hogy én is tetszem neki...
DE van felesége, és gyereke is.
Mint megtudtam a mostani feleségét is úgy "szerezte" hogy az előző nejét pont vele csalta, csak bebuktak.
Nem akarok felrúgni egy családot, s egyéjszakás nő sem voltam sosem... éppen ezért nem értem mi ütött belém, de ha a férfi bepróbálkozna simán kihasználnám a helyzetet.
Én magam is meg vagyok lepődve a hozzáállásomon.
Mélyen elítélem a megcsalást, rettegek tőle... és felfordul a gyomrom az egésztől...sosem tettem ilyet, de velem már megtették...
Plusz nem tudnék tönkretenni egy családot.
És ami a legfontosabb: sosem voltam egyéjszakás kalandos nő
De most mégis úgy érzem: nem érdekel, csak a férfi kell és kész.
Nem kell a szerelme, sem a pénze, csak ő maga és ennyi, utána mehet tovább...
Mi a fene történik a lelkemmel?
Mitől váltam ilyen érzéketlenné?
a férfi akivel szakítottunk...Ő volt a mindenem évekig. neki adtam az összes szerelmemet, Ő volt számomra az Isten. AZ utolsó hónapokban egyre jobban eldurvultak a vitáink, csúnyán beszélt velem...letiporta a lelkemet,megalázott szavakkal... nem is akarok gondolni rá többé.
Amióta szakítottunk úgy érzem meghalt bennem valami érzelem, és azóta hideg fejjel gondolok minden férfira...
Ez lehet az oka???
utolsó, kicsit "megnyugtat" hogy nem csak én váltam ilyenné.
DE én nem halnék meg érte...és ezért tartom undirítónak magam... nem vagyok szerelmes belé, az ő szerelme sem kell.
Kiráz a hideg egy kapcsolat gondolatától.
Csak szex kell vagy egy csók és ennyi
utolsó, köszi
erről egy ismerősöm mondása jutott eszembe: "ne akard őt örökbefogadni, nem a te gondod" :D
a baj csak az,hogy már 2hete nem járt a munkahelyem környékén :(
ha mégis bejönne...mit csináljak?nem akarom elbaltázni
Szerintem ne tedd meg.
1.) Te is ugyanúgy utálni fogod magad, amiért tönkreteszel esetleg egy családot.
2.) Ha ezután érzelmileg kötődni kezdenél a férfihoz, akkor még több szenvedés következni.
3.) Ha nem vagy egy egyéjszakás nő, akkor honnan gondolod, hogy majd pont ez az éjszaka fog visszahozni téged a normális életbe? Honnan gondolod, hogy ez elég lesz? Az, hogy kihasznált egy hülye pasi, és te hagytad magad, behódoltál neki és magad fölé helyezted, miközben nem érdemelte meg (senki nem érdemli meg amúgy, nem isteníteni kell valakit, hanem csak szeretni, tisztelni), ez nem indok arra, hogy utána kifordulj magadból és hátat fordíts az elveidnek. Ha ki szeretnéd próbálni az egyéjszakázást, azt ne házas férfiakkal tedd. Úgy talán kicsit kevésbé utálnád magad miatta.
Mikor szakítottatok az előzővel? Talán ez még csak a kezdeti depi, ami elmúlhat, ha elég erős leszel talpra állni. De nem hinném, hogy EZ adna erőt, amit itt leírtál...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!