Megcsalásnak vennéd ha a vőlegényed szerelmet vallana egy nőnek?

Sajnos kicsi rá az esély! :( Egy boldogtalan házasság lenne belőle!

Minden nézőpont kérdése. A házasság akár alapulhat egy logikus döntésen is, ha mondjuk tudod a párodról, hogy tökéletes apja lesz a gyerekednek, megteremt nektek egy kényelmes életet és tudod, hogy hűséges marad hozzátok, abban az értelemben, hogy nem fog elhagyni egy másik nőért, támogat mindenben, akár el is nézheted neki. Viszont, azzal a tudattal kell élned, hogy ő egy másik nő után sóvárog, esetleg fizikálisan is megtörténik a megcsalás. Lehet így is élni. Valaki bírja, valaki nem, nem vagyunk egyformák.

Már mi a búbánatért akarhat bármely értelmes nő hozzámenni valakihez, aki másnak vall szerelmet? Komolyan kérdem! Annyira kell az a rohadt gyűrű, hogy mindenáron, minden kompromisszumot megkötve tűzön-vízen át véghez kell vinni? És az önbecsülés, a bizalom, a kölcsönös tisztelet az smafu? Egy házasság alapon túl nehéz ahhoz, hogy várakozáson alul kezdődjék, én sosem aláznám meg magam avval, hogy egy ilyen alakhoz hozzámenjek, egyáltalán azt sem értem, hogy merülhetett egyáltalán a kérdés is fel benned? Ajtót kell mutatni a legénynek, inkább előbb, mint utóbb, de ugye ki-ki azt kezd a saját életével, ami neki tetszik. Tönkreteheti nyugodtan magát az ember és meghunyászkodva oltárhoz kulloghat bárki, ha úgy tartja úri kedve.

Olyan nincsen, hogy valaki egyszerre két személybe is szerelmes lehet? :) Ha valaki azt akarja, hogy ha a másik szerelmes belé, akkor az másba ne is legyen szerelmes csak őbelé? Akkor ez már önzés, nem? Az önzést pedig nem tiltja a Biblia? (Csak egy érdekes gondolatmenet volt.)