Mit tennétek a helyemben?

8 éve vagyok a férjemmel, 3 éve házasodtunk össze. Van egy 2 és fél éves fiunk, és most várom a2.gyermekünket. Házasság előtt is viharos volt a kapcsoltunk,a férjem rendkívül flörtölős típus, én pedig pont az ellenkezője, pedig nagyon sokan udvaroltak nekem, lett volna alkalmam ha akarom.egyszerűen nem vagyok ez a típus.Sajnos előfordult, hogy házasságunk előtt átesett a ló másik oldalára és megcsalás lett belőle. Ilyen dolgok miatt elköltöztem tőle.Konkrétan egy félrelépésről tudok, de már nem tudom, hogy így volt e, mindenestre ezt lezártam magamban. Tiszta lappal indítottam, mikor igent mondtam neki. Azóta kétszer lépte át az általam vélt határt. Először egy tizenéves lányért való rajongását vitte túlzásba, most pedig chatalt egy idősebb nővel ittasan és hát bár nem volt trágár de udvarolt ,bókolt (ha nekem mondana ilyen szépeket...de nem)a folytatást firtatta, és persze a szex is szoba került egy mondat erejéig. Mikor számon kérten nem is is emlékezett.Ilyen komolyan van?! Nem vagyok szőrszálhasogató , szerinte is mindig jogosan"borítom a bilit". Sajnálja szárma bánja szeret és ezeket tudom is valahol.de ezek idővel mindig megismétlődnek. Még szerinte is minden rendben a házasságunkkal, mostanában a szex is fénykorát kezdte újra élni, mégis megtörtént és megbántott nagyon.ezek után rájön hogy nélkülem nem bírna élni a földön.közben a bizalmam fogy a lelkem összetörik és egyre kevesebb erőt érzek magamban az újrakezdéshez.Nem akarok válni.őa nagy szerelmem.még. 5 hónapos terhes vagyok.menni se tudnék hova.itthon vagyok még a kisfiammal.nincs munkám és teljesen kiszolgáltatva érzem magam.hogy hozzam rendbe a házasságom? Hol a határ? Nem igazán tudom ezt megbeszélni senkivel. A férjemmel beszélünk róla, de érdekel mások tapasztalata, meglátása.