Annyira utálom magam, hogy meghalnék legszívesebben. Hogyan tudnék változni?

Több, mint 2 éve vagyunk együtt barátommal. Az utóbbi hónapokban nem volt minden rendben... de attól még mindig ő a legfontosabb számomra, nagyon szeretem őt!

A héten voltam egy buliba, előtte barátommal veszekedtünk egy kicsit. Jó sokat ittam és megcsaltam (csókolóztam sokáig egy sráccal)... elmondtam neki. Adott még egy esélyt. Azóta sokkal jobban odafigyel rám, mint még a kapcsolatunk elején. Viszont tudom, hogy nagyon bántja őt, minden nap szóba is hozza. Nem tud megbízni bennem, ami érthető is.

Minden happy lehetne, de egyszerűen én nem tudom feldolgozni, hogy ilyet tettem azzal a személlyel, aki a mindenem. Ennyire megbántani őt... Nagyon nagy törés ez számomra, mert nem ilyen r*bancnak ismertem magam. Utáltam mindig az ilyen lányokat. Úgy gondoltam mindig, hogy a megcsalás megbocsájthatatlan, ha igazán szereti és tiszteli a párját az ember, akkor nem tesz ilyet. Na bumm... mégis megtettem, amire nincs magyarázat. Legszívesebben megölném magam, de tudom, hogy az sem lenne jó megoldás, bár lehet, hogy sokak szerint az lenne a helyes.

Tudom, hogy sokan írják majd, hogy akkor kellett volna gondolkodnom.. Igazuk is van! Nagyon részeg voltam, ami nem kifogás semmire. A sráccal egész jóban voltunk, látta, hogy nem vagyok jó passzban (részegség). Csomót beszélgettünk, megölelt párszor, vigyázott rám. Foglalkozott velem. Vagy 15 percig csak ölelt. Párszor majdnem elcsattant egy csók a csókunk előtt... nagy erő kellett, hogy akkor ne tegyem meg, sokat gondolkodtam rajta... Nagyon nehezen mentem bele, de megtettem és ami a legrosszabb, hogy azt a csókot én kezdeményeztem... és élveztem. Most meg... okádni tudnék magamtól. Undorítónak tartom magam. A barátom lehet, hogy megbocsájtott, de én magamnak sosem fogok tudni... nagyot csalódtam magamban.

Az igazság az, hogy elhanyagoltnak éreztem magam mostanában, párszor szóltam is barátomnak, de nem volt változás. Most van. Ő is beismerte, hogy itt hibázott. Én meg hisztis voltam, sokat kiabáltam. 170 centihez 72 kilóra híztam (tehát kövér vagyok és nem vonzó). Változni akarok... A lelki békémet se tudom helyre rakni... mégis hogyan tudnám elkezdeni a változást és rendbe rakni belülről magam?