Párom megcsalt, hogy adjam vissza?

Nagyon kedves volt velem.. Olyanokat csinált meg ami eddig az én "dolgom" volt. Gondoltam a békülés miatt.. de így visszagondolva.. lehet benne egy kis bűntudat..

Épp kibékültünk, aztán este kimentem koláért, összefutottam egyik haverjával, akinek kicsúszott a szájából hogy barátom 2 nővel volt egyszerre amíg nem voltam. Megkért hogy ne mondjam el mert megfogja ölni ha kiderül stb.. Aztán már próbált óvatosan fogalmazni.. és mondta hogy nem érti miért csinálja ezt. Sokáig voltam kint. Párom hívogatott hogy mi van miért nem jövök.. Mikor hazaértem kérdezte h mit csináltam ennyi ideig. Elmondtam hogy csak beszélgettem, és amikor megtudta h kivel rögtön ideges lett. Elkezdett kikérdezni. Én meg próbáltam úgy tenni mintha semmi baj nem lenne. egész éjjel kérdezte hogy mi a bajom. És hogy azóta vagyok ilyen amióta kimentem... és hogy úgyis visszakapom ezt még. Egyszerűen gusztusom nem volt hozzá. Oda se bújtam. Másnap lecsitultam, okosabb voltam. Próbáltam úgy feltenni a kérdéseket hogy 2 értelmű legyen. A segítő haverját nem akarom belevinni a bajba ezért óvatosan kérdezősködtem.. mindig megvártam a megfelelő pillanatot.. És igen. Meg is volt.. és egyből a rosszra gondolt és a haverjára fogott mindent. végül mindig kimagyarázta magát. Aztán a "társa-haverjával" próbáltam lebuktatni, mert ő is benne volt a buliba. És igen! hiába magyarázta ki, reakciókból ki lehetett venni, meg a mondatokból is, hogy igen.. igaz minden. plusz írt barátomnak: "mi ez? tud mindent?" (persze ezt is kimagyarázta barátom) Aztán 5 perc múlva kitörölte az egész beszélgetésüket. Tudom hogy azt érzi most hogy "ezt is megúsztuk", pedig nem. Higgye azt hogy hülye vagyok és elhiszem amiket mondott, de ezt vissza akarom adni, ha nem most majd szép lassan.. úgy hogy nagyon fájjon neki. Nem mondhatom azt hogy a haverodtól tudom... Mert ha már elmondta, csak nem akarok neki rosszat.. Óvatosnak kell lennem.