Tagadással próbálja megtartani az asszonyt. Beismerni nem jobb taktika?

Adott egy komoly megcsalás, tonna bizonyítékkal, de a férfi tagadja mindet. A nő megbocsát neki, mert szereti, de a kapcsolat már nem működik, a nő depressziós lett és folyamatosan szorong. A férfi folyamatosan azt mondja, hogy soha nem csalta meg, miközben mindenki tudja, hogy mindig megcsalt mindenkit, mostani nő is úgy lett hogy az előző barátnőjét csalta. Tehát A kapcsolat tönkrement, de nem tudják elengedni egymást.

Én két tűz között vagyok, a férfi a legjobb barátom, de a nővel is jóban vagyok. (Sőt azzal is akivel csalta, de az mellékes, de már kicsit őt is akarom védeni)

Mostmár úgy gondolom felesleges tanácsolnom hogy hagyják egymást, mert az nem megy nekik. De mi lenne ha mostmár inkább ösztönözném A férfit őszinteségre, de kérdés, hogy nem rontana-e a helyzeten. De szerintem javítana, mert a nő ebbe őrül bele, hogy tudja hogy nem mindenki más hazudik, hanem a párja. De minden egyes nap manipulálja a nő meg már csont soványra fogyott, veszekszik már a bokorral is. Ki vannak már készülve mind a ketten. Sőt mind a hárman, de már én is tehát négyen. Hatalmas megkönnyebbülés lenne már egy beismerés. Próbáljam meg meggyőzni, hogy ez nekik is jót tesz? Vagy jól csinálja és a tagadás jobb…

Köszönöm ha végigolvastátok.