Megcsalas utan ujrakezdes lehet mégsem megy?

Ezt mindenki másképp éli meg. Van egy ismerősünk a nő megcsalta a férjét majd a férj vissza. Csúnya válás volt, veszekedés. Majd kis idő múlva újra összejöttek. Azóta van mégegy gyerek és elvannak.

Én nem tudnám megbocsájtani. Joggal érzed, hogy ha egyszer megtette akkor megfogja tenni máskor is. Többnyire igy szokott lenni.

Figyi,te megpróbáltad,de nem megy. Én is jártam így. Nagyon szerettem és nem akartam elengedni,akartam mégegy esélyt adni a dolognak,hogy ne legyen bennem ,a mi lett volna,ha? Kérdés. De hiába próbálkozott,én nem éreztem már jól magam a kapcsolatban,így elengedtem és le tudtam zárni utána.

Nem kötelező benne maradnod,ha te is rosszul éled meg ezt az egészet.

Szerintem nem érdemes újrakezdeni úgy, hogy azt erőlteted magadra és a párod is ezt hangoztatja esetleg, hogy most majd minden máshogy lesz és nem lesz ilyen soha többet. Nyilván ez lenne az optimális és persze nem is biztos, hogy bármikor újra megtörténne. De ha szorongsz, az viszont nem jó jel. Én azt csinálnám, hogy innentől kezdve - ha amúgy jó vele lenni - egy picit lazábbra venném a kapcsolatot... mondjuk úgy, hogy nem adnék bele úgy mindent, nem idealizálnék egy olyan "álomvilágot", hogy akkor most soha többé nem történhet meg ilyesmi. Inkább úgy állnék hozzá, hogy most jó vele, elvagyunk, de valahol elfogadnám azt, hogy ő ilyen, tehát, hogy esetleg csalfa jellem.

Én csak így tudtam megbocsájtani, majd tovább maradni a kapcsolatban, hogy átkattant az agyamban ez az egész. Amíg görcsöltem és stresszeltem, szorongtam rajta, addig csak örlődtem és szenvedtem.

Kell egy döntést hozni, hogy valóban meg tudsz e bocsájtani, el tudod e fogadni, hogy ez történt és tovább tudsz e lépni aggodalom és további folyamatos kérdések nélkül?

Ha szorongsz, akkor én úgy gondolom, hogy nem lesz jó se neked, se a párodnak egy idő után.

És nyilván azon túl, hogy a megcsalás mindenhogy egy csúnya és alattomos dolog, az sem mindegy adott esetben, hogy milyen előzmények voltak, én azt is mérlegeltem, amikor megbocsájtottam. Nálatok nem tudom, hogy mi volt, de nálam ez is fontos tényező volt.

Nem mindegy a megcsalas típusa sem. Kósza dugás, vagy hosszú szeretői viszony...

2 év után megcsalt a párom. Hatalmasat csalódtam, az alap bizalom tört össze. De eszemben sem volt elhagyni mert akkor döbbentem rá hogy szeretem és nem vettem őt komolyan. Mondanám hogy megbocsatottam, de nem... Ugyanez a szorongás amit te érzel. Átment idővel rettegésbe, majd depresszióba. 4 évig éltem meg magamban a poklok poklát egyre mélyebbre süllyedve. (persze a kapcsolatunk is a végét járta.)

Beleszerettem a főnökömbe, párom meg ismét megdugott egy csajt buliban.

Ott akkor szakítottunk, megkönnyebbültem.

Pár héttel később felkeresett hogy próbáljuk meg újra. Szeret, nem akar elvesziteni, ebben a pár hétben őrlődött hogy merre menjen az élete, haverok buli Fanta, vagy elkotelezodjon. És arra jutott hogy legyek a felesége, (úgy hogy ő soha nem akart megnosulni)

Persze kirohogtem.

De hogy ne maradjon bennem a" mi lett volna ha érzése" úgy gondoltam adok 1-2 évet az életemből.

És úgy sikerült a megbocsátás, hogy őszintén éreztem rajta a megbanast, a szeretetet, tepert hogy a bizalmamat visszaepitse. Amikor már a háta közepére sem kívánta a témát de nekem még szükség volt atbeszelni, ott volt és partner volt benne. Meg igazán mindenben.

Ő a részéről 100%ban megtett mindent.

Az én részem pedig az volt, ami a kulcsa z egésznek, hogy nem vagyok hajlandó újra rettegésben élni. Ahogy egy fenti válaszoló írta, át kell kattani az agyban vminek. Nálam az volt, hogy oké most jó, de ha megegyeszer megtortenik én lépek. Akár 8 gyerekkel is. Ennek már 10 éve...

A bizalmam visszaepult. Nagyon nagy szintet lépett a kapcsolatunk minősége.

Szóval rajtad múlik mit akarsz. Rettegni vagy lazán venni...