Helyes, hogy vége van?

Kb 8 hónapja ért véget az élettársammal a kapcsolat, amely valamivel több mint 3 évet tartott, megismerésétől fogva tudtam, hogy bohém, szereti a nőket.

A “komoly” kapcsolatot ő sírta ki, nekem elég lett volna csak összejárni.

De nagyon körbefonta az életem, eleinte terhes volt, de végül megszoktam, szerettem vele lenni.

Mindent együtt csináltunk, szinte egyfolytában együtt voltunk.

Ez nem akadályozta abban, hogy csaljon, amit elnéztem volna, ha nem szervezi számomra megalázó módon, engem kitárgyalva a nővel, folyamatosan.

Leblokáltam lassan mindenhol azóta, de küldözget virágot azóta, meg írkál leveleket a címemre hogy nagyon hiányzom

Nem haragszom rá, csak csalódtam benne nagyon!

Sajnos a FÉRFIT MÁR NEM látom benne es mar nem tudnák többet vele intim kapcsolatot létesíteni, nem kívánom egyáltalán már!

Mint embert megszoktam, fáj hogy így megváltoztak a dolgok, ami meglep, hogy én így kiábrándultam belőle, hogy még szexpartnernek sem kell!

Pedig a szex olyan jó volt köztünk!

Nagyon nehezen ismerkedem, en is már 46 éves vagyok, a vlt pasim meg 52. Őt igazán beengedtem a belső világomba, nagyon hiányzik nekem is az együtt töltött idő, a kirándulások, de nem akarom már mint férfit, se mint barátot, mert nem az.

Írjak neki vissza, aranygyűrű is vlt az egyik levélben, azt visszaküldöm persze