3,5 évet totális hazugságban éltem egy manipulatív férfi mellett, hogy tudnám a lehető leggyorsabban túltenni magam a sokkon?

Mindenki szemében mi voltunk a tökéletes pár, akik még ennyi idő után is nagyon szerelmesek egymásba. Még 2 napja sem sejtettem semmit a kettős életéről. Egészen eddig azt hittem, hogy megfogtam vele az isten lábát. Minden nap meglepett valami aprósággal, pl. kedvenc csokim, egy csokor virág, egy belépő. Hetente egyszer mindig eljártunk randizni. Ő otthonról dolgozott home office-ban, én egy irodában. Annyira jó volt mindig arra hazaérni, hogy megcsinálta a házimunkák javát, meglepett emellett valami aprósággal. Tényleg mindig éreztette velem, hogy mennyire szeret, nem volt olyan nap, ami nem azzal ért véget, hogy órákon át beszélgetünk összebújva. Az életemet rábíztam volna, bármit megtettem volna érte, igazi királynőnek éreztem magam mellette. A szüleim imádták, az ő szülei a fogadott lányukként tekintettek rám. ÁLtalában minden este 6 körül értem haza a munkahelyemről, tegnap viszont váratlanul leállt az irodai program, csak mára állt helyre, így akinek volt túlórája, az hazamehetett. Emiatt már délután 2-re hazaértem. Gondoltam most kivételesen én is meglepem a párom, úgyis mindig azt mondta, hogy túl sokat dolgozom, jobb lenne, ha több időt tölthetnénk együtt. Útközben megálltam és vettem neki egy doboz áfonyát, a kedvenc gyümölcsét. Kis híján szívinfarktust kaptam, mikor kinyitottam az ajtót és egy számomra ismeretlen csaj próbálta villámgyorsan magára kapni a ruháit. Lebukott, hogy ameddig én dolgozom, ő idegen lányokat fűz Tinderen és hív fel a közös lakásunkba. Olyan módon aláásta a bizalmam iránta, hogy képtelen vagyok a kapcsolatot folytatni vele. Egyúttal azt is sikerült elérnie, hogy egyhamar ne bízzak meg senkiben.