Furcsán zavarban érzem magam mióta megcsalt a feleségem. Miért lehet ez?

Azt képzeltem eddig, hogy úgy fogok reagálni mint a filmekben, kiabálni fogok, dühöngeni, elküldöm a francba ha beállít az új pasival. Söt úgy képzeltem, ha ilyen lenne még ki is ütném a pasit. Ehhez képest még szinte én kértem bocsánatot, zavarba jöttem és még a szeretövel is jópofiztam zavaromban. Még kezet is fogtam vele. Van egy 2 éves kisfiunk, én öt nézem elsösorban. Hirtelen nem tudtam mit tegyek, így elrohantam Anyámékhoz. Nekik el se mertem mondani. Annyira komoly a dolog, hogy össze akarnak költözni és ök egy pár mostantól. Semmi elöjele nem volt! A fönöke a pasi, jóképü minden nönek bejövö férfi, aki házas volt. Nemrég mondta a feleségem, hogy az embert otthagyta az asszony, utána jöttek össze. Annyi elöjel volt, hogy tudtam a feleségemnek is bejön mint mindenki másnak is, a házas munkatársnöi is a fülem hallatára fejezték ki milyen jó pasi.

Úgy érzem magam mint aki egy álomban van, nem tudom hol vagyok. Mint egy falkát vesztett farkas, aki zavarodottan szaladgál egyedül, azt se tudom mi van, mi lesz velem. Barátaim nincsenek sajnos, feladtam mindent és mindenkit évekkel ezelött a családomért, csak értük éltem. Mindenkinek nekimentem a feleségemért. Bátyámmal is össze vagyok veszve miatta.

Mi lesz most? A gyerek bölcsibe jár, így az ö érdekében az övék lesz a ház és én utcára kerülök ha nem akarok velük négyesben a házban maradni? Megteheti, hogy a gyerek miatt nem lesz eladva a ház? Én azt szeretném ha gyorsan el lenne adva és mindenki menne valamerre és minél hamarabb rendszer lenne kialakítva a fiammal kapcsolatban.

Kérlek segítsetek, nincs senkim akihez fordulhatok! Mit tegyek? Azt tudom, hogy én már egyedül maradok, mert sok cikket olvastam, hogy gyerekkel rendelkezö férfi már a kutyának se kell innentöl, de nem is baj, nem érdekel, el leszek valahogy egyedül.