Egy szeretői kapcsolatban mennyire megengedett az érzelmi rész?

Bizony, elég könnyű lehet szerintem is belegabalyodni így- legalábbis egy idő után biztosan, ha valóban egy szinkronban van 2 ember..

Nekem egyszer volt hasonló, de a pasi nagyon érzelmesen viselkedett, megfogta a kezem is. Sokszor írt, és nagyon jókat tudtunk beszélgetni egymással.

Ez utóbbi volt az oka, hogy bár az elején kizártnak tartottam hogy beleszeressek és csak vonzalom volt részemről, de egy idő után egyre közelebb éreztem magamhoz.. nem ment volna a szeretősdi. (bár mára végén összevissza is beszélt, hogy többet is akarna.. ( holott az elejétől a szex egy központi téma volt nála). Azóta sem tudom mi volt a fejében és tényleg komolyan gondolta-e, vagy csak én voltam a szemében a naiv lány akit szerinte ezzel kellett "etetni", hogy összejöjjön a szeretői viszony.

(hát én kapcsolatot nem akartam, szóval nálam ez nem jött be, és leléptem mielőtt kiderült volna :D Én nagyon végletes vagyok és egyenes, szeretem ha valaki megmondja mit akar, szintén egyenesen.. különben csak bonyolódik a dolog)

Szórakozás és a teljes életem felrúgása, újrakezdése között azért van különbség, méghozzá szerintem elég jelentős ahhoz, hogy ne akarjam egy-egy fellángolás miatt ezt meglépni, ennyit nem ér. Jó életem van, a férjemmel jól megvagyunk a mindennapokban. Egy szikra miatt ezt nem adnám fel, akkorsem ha átmenetileg jól esett valaki más ölelése.

Mellesleg én elfogadó vagyok ilyen szempontból, őt sem feszíteném keresztre ha ő tette volna mindezt.

Annyit már megtanultam, hogy a profik szinte teljesen kizárják az érzelmeket a szeretői kapcsolatból. Az amatőrök bonyolódnak bele érzelmileg. Nyilván van olyan is, amikor előbb van érzelem és emiatt válnak szeretővé és egy profinak is lehetnek érzelmei, de ő abban profi, hogy tudja, hogy ilyenkor kell olajra lépni.

Hát én nem vagyok profi...

Hát engem levett a lábamról egy ilyen. Soha nem bírtam ezt a típust, és tessék, teljesen elcsavarta a fejemet. Mivel nem is titkolta, hogy nem ő a hűség mintaszobra, igazából nem éreztem azt, hogy akkora törést okoznék azzal a tökéletes családi életében, ha lefeküdnék vele. Pont ezért lepett meg, amikor hirtelen előjöttek benne olyan gátlások, amik miatt megfutamodott az egésztől. Jó, az is megfordult a fejemben, hogy én és az érzéseim riasztották el, de annyiszor nyúlt utánam és egyre jobban vergődött, hogy kezdtem azt érezni, hogy a saját érzései elől menekül. Később nagyjából ezt be is vallotta nekem.

Nem mondom meg, hány évembe került feldolgozni azt, hogy nekem semmi nem jutott az egészből, csak a szenvedés, míg mást simán megdugott. Volt, hogy a falat kapartam, mintha letépte volna rólam az összes ruhát és hirtelen ott hagyott volna meztelen, mert valóban így viselkedett, felspannolt, lerohant a vágyaival, de mire lett volna belőle valami, úgy hajított ki az életéből, hogy a lábam se érte a földet. Nem egyszer, nem kétszer. Megfagytam ebben az egészben. És közben más nőket, halál lazán...

Biztos akkor csesztem el ezt az egészet, amikor félteni kezdtem a családját és vívódtam. Nem voltam elég laza, ezért nekem nem járt más, csak az, hogy majdnem meghaltam.

Imádtam, őrületesen szerettem, de ha egyszer elém kerülne újra, szerintem felképelném. Vagy csak átölelném és bőgnék, mint a hülye, mert azzal, hogy nem tette meg, még jobban szeretem.

De nem baj. Azt hiszem, találkoztam valakivel, aki még nincs teljesen megromolva. Azt hiszem, szerelmes vagyok újra, csak még nem merem elhinni.