Hány megcsalást lennétek képesek megbocsátani egy kapcsolatban, illetve egy házasságban?

#9: Miért, ti helyesebbek vagytok? A környezetemben mindenki, aki előadja, hogy nem lépne félre, már félrelépett. Itt is mindig ez van. Volt, aki előadta, nekiálltunk privátban beszélgetni, aztán kibukott, hogy amúgy ő lépett már félre.

Itt mindenki szent, a valóságban meg valahogy senki.

#9 #12 #14

A #8 én vagyok. És roppantul örülök, hogy különbözünk.

15: épp azt csinálom, ronggyal törlöm fel a padlót. Még a lábam is megtörlöm benne. :)

16: én is örülök, hogy különbözünk. Nem lehet kellemes íze annak az ótvaros gombás szaftnak, amit lecuppogtatsz a makkjáról a kis szerelmednek.

Nulla. Egyet sem, soha. Se párkapcsolatban, se házasságban.

Aki megcsal, az egyrészt

-nem szeret, nem tisztel, megaláz, nem értékel, nem becsül meg, semmibe vesz, menekül az esetleges problémák elől, hazug, szándékosan bánt és töri össze a szívemet, és soha többé nem tudnék benne megbízni. Akkor meg minek? Felesleges erőltetni azt ami nem működik.

Másrészt pedig ennyire nem vagyok igénytelen, van annyi önbecsülésem, hogy ne tűrjem balek módra az árulást, ami nyilvánvalóan nem egyszeri dolog. Mert aki egyszer úgy dönt, hogy megcsal, az többször is meg fogja tenni. Így felesleges reménykedni 1 percig is, hogy megváltozhat. Az ilyenek nem változnak meg. De még ha garantáltan 100%nem tenné meg újra, akkor se kéne ilyen ember, már soha nem lenne olyan a kapcsolat minősége... Kevesebbel, megalkuvással pedig nem érem be. A hűtlenséget patkány dolognak tartom, és én nem osztom meg az életemet egy patkánnyal sem. Nem lenne gyomrom már hozzáérni sem, miután mással volt. Hát ezért.