Mit gondoltok a megcsalásról?

Még sosem volt kapcsolatom, de 2-sel maximálisan egyetértek. Már az első is instant megbocsájthatatlan, mert megadom azt a tiszteletet a másiknak, hogy nem csalom meg, nem féltékenykedek és maximálisan megbízok benne. Emiatt akkorát esne a szememben, hogy esélye se lenne visszakönyörögni magát.

20/F

Ha megcsalt, soha többet nem tudnék bízni benne.

Lehet, hogy megpróbálnám meggyőzni a tudatomat,

de a csalódottság bizalmatlanságot ébresztene

bennem.

Mivel ilyen formán nincs értelme magam kínozni, szakítanék.

2-esnek!

A csók már szex.

Engem csaltak meg egyszer. Hmmm... Igazából annyira szerettem azt az embert, hogy megbocsájtottam neki akkoriban. Szavakba sem tudom önteni, hogy mennyire fájt és mennyit sírtam ezért, pedig nem pár hónapos kapcsolatról volt szó. Nos, akármennyire szenvedtem, mégsem ezért szakítottam vele rá pár hónapra. Persze, akkor is én voltam a mocsok a szemében, hogy képes voltam elhagyni ezt a kurafit.

Szóval, összegzés: megbocsájtható, és már nem fájdalmas emlékként tekintek erre vissza, viszont a bizalmat szinte soha nem lehet ezek után visszaépíteni, hiába van egy nativ idióta, aki mindent megbocsájt neked. Én azt mondom, hogy ezek után már nem igazi egy kapcsolat és előbb-utóbb vége szakad. Hitegetni önmagunkat könnyebb, mint beismerni a valóságot, de ezzel csak mi úszunk mélyebbre.

Azért azt ne felejtsük el, hogy sok megcsalás sosem derül ki. És ugye amiről a másik nem tud az nem fáj. A szerető meg sokszor jót tesz a kapcsolatnak.

Mondjuk van egy nő akinek nagyobb a szex igénye mint a férjének. Nincs kielégítve. Ez kihat a hangulatára. Zsörtölődő, ideges. A szerető kielégíti, a férje és a családja kap egy nyugodt, jókedvű, kiegyensúlyozott anyát, feleséget.