Szólni megcsalásról a megcsalt félnek. Sokan ellene vannak, sokan mellette. Aki úgy gondolja, h NE SZÓLJUNK a megcsaltnak, az mivel magyarázza ezt az eljárást? Én szomorú lennék, ha megtudnám, hogy volt, aki tudott róla, de nem szólt nekem.

Én azzal magyarázom, hogy van nekem épp elég bajom ezen kívül is. Nyilván ha egy ilyen infót megosztasz valakivel, az a minimum, hogy a képedet vállalod,bizonyítékokat prezentálsz, hogy ne tudja a megcsaló fél letagadni. Amennnyiben nincs bizonyíték és letagadja, lehet, hogy a megcsalt fél nekem nem hisz. Ennélfogva nekem nincs szükségem ellenségekre, meg hogy én legyek megbélyegezve, mint hivatalos kakikeverő. Én nem fogok tanúskodni, belefolyni mások életébe, más hibája miatt elvinni a balhét. Ha tudomásom van ilyesmiről és konkrétan rákérdezne valaki, akkor viszont elmondanám amit tudok.

Mondjuk ha a testvérem vagy a legjobb barátom házastársáról lenne szó, akkor valahogyan megpróbálnám tudatni, de százszor meggondolnám miként tálalom. Mert engem ebben az esetben a segítő szándék vezérelne és nem a mások lelki nyomora felett érzett káröröm.

Ha vannak gyerekek, akkor én nem szólnék semmiképp.

Már túl vagyok azon, hogy ítélkezzek. Ráadásul úgy vagyok vele, hogy aki nem veszi észre, az nem is akarja észrevenni.

Vannak férfiak, akik a tenyerükön hordják a nőt, soha nem mennek bele szerelmi megcsalásba, akiket évente 1-2 alkalommal meghúznak, azok semmit se jelentenek nekik, a feleségük boldog és valószínű semmit se sejt, a gyerekeik boldogok...most minek tegyem ezt tönkre?

Sok esetben a megcsalás arról szól, hogy már mással lenne szíve szerint az illető, de nem akarja nehéz helyzetbe hozni a hivatalos partnerét. Én hiszek ebben, mert beszélgettem erről. Volt aki megmondta, hogy a párja életképtelen nélküle, nem tudna anyagilag egyedül meglenni. Nem akarja cserben hagyni. De nem szerelmes a nőbe. Megmondom őszintén, párszor lefeküdtem vele, de nem volt célom őket szétzilálni, szerelmes se voltam a pasiba, csak szexhiányom volt.

Vannak akik a gyerekeiket nem akarják elveszíteni.

Szerinted mennyi esélye van ma egy férfinek arra, hogy válás esetén ő kapja meg a gyerekek felügyeleti jogát és ne csak hétvégi apuka legyen belőle és ne idegenítse el tőle a gyerekeket a megcsalt feleség? És szerinted az ember be van oltva szerelem ellen élete végéig, ami után felkerült az ujjára a gyűrű?

Vannak a szélhámosok, meg azok, akik csak kalandoznak, de honnan tudod ezt kívülről megítélni?

Ismerek férfit, aki remek apa és remek férj, a felesége egy átlagos idősödő nő, a pasi viszont extra jó pasi, időnként kalandozik, gondolom nagyon sok kísértés éri. De amikor majdnem beleszeretett valakibe, elmenekült, nem feküdt le a nővel, mert a családja a mindene. Ne akarj ebbe beleavatkozni. Más huszonévesen, mint lekötve egy házasságban évtizedek óta. Ha voltál már reménytelenül és eszeveszetten szerelmes, lehet sejtésed, mit él át egy ember, aki szerelmes lesz annak ellenére, hogy házas. A megcsalások nagy része pont azért van, mert minden ellenére a legfontosabbak az emberek számára a gyerekeik és a párjukat se akarják mindenáron cserben hagyni.

4-es jól leírta. Sok nő megváltozik a házasság, gyerek után. Szerinted egy 40 éves férfinek oké ha havonta egyszer van szex? Vagy ha a vágyait nem elégítik ki soha? Szenvedjen inkább élete végéig? . Vagy néha szexel egyet, aztán hazamegy a családjához, akiket szeret, neveli a gyerekét, eltartja a feleséget stb.

Ki a nagyobb bűnös ilyenkor, a csalfa férj vagy a prűd feleség, hiszen a házastársi eskü pont ugyanúgy tartalmazza a másik igényeinek kielégítését, mint a hűséget.

Ha én nem vagyok jóban a megcsalt féllel, nem szólnék.

Saját példámból kiindulva: körbeudvarolt egy házas férfi. Nem akartam tőle semmit, viszont a nőnek szóltam. Hát, voltam én mindenféle sz*rkavaró kis rüfke, aki az ő tökéletes uráról miket állít. Másnap már mentek is a csókolózós képek facebookra.

Nyilván ott vagy te, egy teljesen idegen ember, meg ott a házastárs akivel együtt vagy 10-20 éve. Szerinted nem fogja lenyomni a torkán hogy ő nem úgy gondolta, nem úgy volt az stb.

Nem mindenkin lehet segíteni, hidd el. Nem láthatod át tökéletesen a helyzetet...

5

Szeretheti úgy is a családját, hogy őszinte. Én anno megmondtam, hogy ez így nekem tarthatatlan, legyünk nyitott kapcsolatban. És egy család vagyunk ugyanúgy, tisztességesen játszunk.

Nehéz őszintének lenni az ember párjával, hogy eldönthesse ő is, hogy oké - e neki vagy sem? Muszáj önrendelkező g ecinek lenni, arra senki sem gondol, hogy ez a másik félnek sem jó és vagy meg lehet vele dumálni, hogy egymással legyen jobb, vagy meg lehet dumálni, hogy mindketten kielégítsétek magatok máshol? Vagy ezt csak nekes szabad, mert ha őt dugnák, az már nem lenne olyan jó játék? És ha egyiket sem szeretné, akkor komolyan hülyének nézed a gyereket és azt hiszed, nem vágja le pár hónap alatt, hogy valami nem stimmel? Ennél még az is jobb, ha az ember tisztességesen elválik és más lakásban, de ugyanúgy ott van a gyerekének és ugyanúgy együtt ünnepelhet a csalad... Viszont ha utólag kiderül, nem biztos, hogy lesz lehetőség rá. Egy patkányt senki sem engedne a gyereke közelébe, nem jó példa.

A nyitott kapcsolat csak akkor működik ha mindkét fél szexuálisan felvilágosult. Sajnos ez a mai világban nem mindenkiről elmondható. Hány embert ismerek akik nyitott kapcsolatban élnek? 0. Jó lehet nem verik nagy dobra, na de miért is? Ja, mert társadalmilag elítélendő dolog, és mindenki megbélyegezné őket?

Hidd el, a társadalom már-már elfogadja és általánosnak tartja ha a férj prostizik vagy fiatalabb szeretőt tart, de a nyitott kapcsolat, azt nem tudják elfogadni. És végső soron az egész megcsalás kérdés moralitása a társadalmi beidegződésekből jön, hiszen a házasság eleve egy mesterséges dolog, nem természetellenes más nőkkel szexelni, tehát a megcsalás morális megítélése a társadalmi szokásokon alapszik.

Tehát a legtöbben nem érzik igazán nagy bűnnek. De még a megcsalt fél se.

Igen, a nyitott kapcsolat csak akkor működik, ezért kell megpróbálni. De lehet, én vagyok gyökér, hogy gyakorlatias és korrekt megoldást keresek ahelyett, hogy az első válaszom a fennálló problémára az, hogy kizárom a döntésből a párom és öntörvényűen lemegyek szánalmas féregbe, szembeköpve az korábban megesküdő énem és kitéve magam annak, hogy utána egy rohadt szavam ne lehessen az ellen, ha az akkor már exem visszaveri ezt rajtam (akivel jóban akarok maradni már csak a gyerek miatt is és jelentősen jobb esélyem van, ha nem a patkányságom akarom eltitkolni).

Dehát mindenki úgy rontja magának a sorsát, ahogy akarja. Sok embert láttam már legénynek/asszonynak lenni titokban, aztán a taknyában csúszott, mikor kiderült.