Egyenes út a megcsaláshoz?

Már többször hezitáltam ezen kérdés kiírásán, de csak mostanra jutottam el, hogy ki is ajdam ezt magamból.

Egy épület komplexumban dolgozom a párommal. Mielőtt még egyáltalán beszédbe elegyedtem volna vele, láttam, hogy ezzel a csajjal milyen jó viszonyban van. Mikor felbukkant az életemben és elkezdtünk ismerkedni, még nem tudtam a valós szándékait, napi szinten többször kapott el egy rossz, emésztő érzés, mert láttam, milyen bensőséges viszonyuk van. Nem sokkal később összejöttünk, akkor minden gyönyörű volt. Nem paráztam semmin, nem volt bennem semmilyen rossz érzés. Két hónapig működött ez így. Aztán láttam, hogy megint sokat lóg ezzel a nővel. Eleinte még nem is zaklatott fel a dolog, mindaddig, amíg egyszer össze nem futottunk vele az utcán. A csaj az utca túloldalán sétált, úgy odaszaladt a párom, hogy majdnem elütötte egy autó. 10 percig úgy elcseverésztek, hogy már majdnem elindultam haza, láthatóan abszolút megfeledkezett rólam, hogy én azóta is ott állok. Viszonylag hasonlít a csaj neve az enyémhez, aznap este többször is véletlenül a csaj nevén szólított, úgy, hogy egyetlen egyszer sem tűnt ez fel neki. Megrendítő volt látni, hogy mennyire kivirult annak a nőnek a társaságában, mikor velem még nem láttam volna így viselkedni. Soha. Úgy voltam vele, mindegy, megtörtént, ami megtörtént, amúgy is, biztos csak én reagálom túl.

Ezután sokáig látszólag nem történt semmi, pedig tudom, hogy leveleztek, leveleznek egy csomót. Mi heti egy-két alkalommal váltunk néhány sms-t, azt is csak akkor, ha valami fontos dologról van szó. Ők Messengeren hihetetlen mennyiséget beszélnek, és ezt nem most találtam ki, már többször hazudott, bukott le, hogy ezzel a nővel beszél. Azt mondta, a haverjaival, kollégáival, anyjával, kutyájával, távkapcsolójával írogat, aztán saját magát lebuktatta.

Mutogatta a nyilván Instagram fiókját, mondván, nyugodtan nézzem meg, kikkel és miket írogat, kiket lájkol. Persze, én hülye el is hittem neki ezt, a legfrisebb beszélgetés is 3 hónapos volt, de voltak ott 1,5 - 2 éves beszélgetések is. Aztán az egyik haverja elszólta magát, hogy a páromnak van egy második, privát Instagramja is.

Ami miatt viszont betelt a pohár és ez a kérdés ihletője is, az a pénteki nap. Meg volt beszélve, hogy átmegyünk hozzá, filmezünk, romantikázunk, fél egykor várjam a beléptető kapuknál, de én már legyek ott 25-kor, mert neki a múltkor két percet kellett várnia rám. Már 20-kor ott álltam, amikoris 40 körül a csajjal a háta mögött megjelent, hogy még elmennének ebédelni, megvárnám? Hát persze, majd egy gombnyomással kivonom magam a forgalomból, mert neki most ehhez támadt kedve. 1:20 körül előkeveredett, egyetlen szó nélkül a kezembe nyomta a télikabátját, táskáját, kettő szatyrot és bukósisakját, majd elment elköszönni a csajtól. A bejáratban álltam, mint egy megpakolt fogas, minden végtagomról lógott egy tárgy. Újabb 10 perc után végre megjelent. Azt hittem, sűrű elnézesek közepette kér majd bocsánatot, hogy így megváratott, de egyetlen szót sem mondott, azon kívül, hogy "Áh, milyen finom volt az ebéd!" Utána persze én volt a befelé forduló antiszoc, aki nem akar semmilyen programban résztvenni, miért kell a telefonomat bújnom, mikor valójában a könnyeimmel küszködtem. Egy mosolyt próbáltam erőltetni az arcom és úgy tenni, mintha minden oké lenne. Mikor kiment átparkolni a kocsival, muszáj voltam belenézni a mobiljába. Csak annyira volt időm, hogy a privát Instagramjában egy pár nevén átfussak, azok között, akiket követ és már hallottam, hogy nyitja a lakásajtót, mikor megnéztem a beszélgetéseket. Persze, hogy ez a csaj volt az első a listán, ki más is lehetne. Néhány képet láttam, meg annyit, hogy a csaj segítséget kért valamiben és mikor megköszönte, azt a megszólítást használta, hogy "Életke". A párom erre azt válaszolta, hogy "Tudod, neked bármikor, mosolygósom!"

Szerencse, hogy ekkor ki is léptem, mert azt hittem, ledőlök a székről. Annyira szeretném, ha viccelnék, mikor azt mondom, csak az "életke" szót látom tegnap óta magam előtt.

A Messenger beszélgetésüket még mindenképp látni akarom, addig nem akarok semmilyen elhamarkodott döntés hozni, de kezdek egyre jobban elhidegülni a barátomtól ezeket látván.

Kérem, legyetek őszinték velem! Én reagálom túl a helyzetet, én vagyok túlságosan féltékeny vagy valóban lehet köztük valami és nem oké ez a viselkedés? Meg úgy összességében, mi a véleményetek erről az egész szituációról? Nekem mit érdemes jelenleg tennem?