A volt barátnőm a szeretőm akibe még mindig szerelmes vagyok, de közben házas is. Mit tegyek?

Én igazából ezt utálom az emberekben.

Kisebb hibákat mind követünk el.

Nagyobb hibákat is követünk el, de legalább próbálunk magunknak hazudni.

Viszont ez, amikor leírod, hogy szar alaknak tartod magad, de közben ez k**vára nem gátol meg semmiben, ez miben más egy szimpla őrülttől? Ha te nem tudsz magadnak nemet mondani, akkor ki? Nőknél ugyanaz ez. Sorra csalják a másikat és közbe megy ez a "kétségbe vagyok esve, tudom undorító amit teszek de mit tehetnék"

Egyrészt te választottad felelősséged, de döntésed volt, te feleséged.

Másrészt ha olyan nagy lett volna a szerelem, ez nem gátol volna semmibe. Nem tudom hány évesek lehettetek, de gondolom nem 16-18, ma már van busz meg repülő, meg ilyenek. Vagy egyik a másikhoz költözhet.

Harmadrészt, tudod tartóztatni magad, mert nem vagy állat, ha nem tudod akkor legalább vállald fel.

Egyébként most az van, hogy fent áll egy szar szituáció, amiről minimum 50%-ban te tehetsz. A lényeg, hogy az összes sz*r a gyerekedre fog rázúdulni, mikor is ő az egyetlen aki az ég világon semmiről nem tehet. Én nagyon remélem, ha ilyen helyzetbe kerülök, akkor nem lesz kérdés, hogy hogyan döntsek.

Ne harapjuk le azért a kérdező fejét.

Nyilván a megcsalás semmire nem megoldás de mindig azt a félt bíráljuk aki megtette. Egy kapcsolatban két ember van, két embernek kell tenni kapcsolatért, magukért és egymásért. Ha valaki ennyire elutasító és kompromisszumok sem születnek úgy hogy az mindkettejüknek kielégítő legyen akkor benne van a pakliban hogy valamelyik fél egy idő után lépni fog. Persze az emberek egyből mocskos disznózzák a hűtlen felet mert nem lépnek túl a megcsalás tényén és nem látják vagy csak nem akarják látni hogy mi miért történt. Nem lehet egy ember nyakába zúdítani az összes szart ilyen esetben. Egyébként ha szétmentek és normális felelősségteljes apaként látogatod, elviszed, és gondoskodsz róla akkor semmi gond nem lesz.

Miért ne lenne helyes? Nem értem. Nem olvastam semmi helytelent azt az elgondolást kivéve, hogy ott hagynád a gyerekedet, amiért nagyot kapnál tőlem élőbe, szóval szeremcséd van, te nyomorék senkiházi.

Szóval maradj ott, tarts ésszerű távolságot a nődtől, legyetek lakótársak, miközben éled a szerelmi életed a nővel. Pár év múlva akár ki is durranhat a lufi, ha meg tudod oldani, hogy nálad legyen a gyerel, vagy ha nagyobb, pl 10 év múlva, akkor mád magától is dönthet úgy. Mert hát lássuk be, te egy undorító fére vagy ha ilyen gondolataid vannak a két éves gyermeked felé, de a feleséged ennél párszor rosszabb ennél.., nem igazán anyának való...

Szóval vedd észre h a helyzet nem para, mert a feleség nem elvárás tenger, hanem puszta ellökés, ami szerencse, mert nem akarsz tőle semmit. Simán megoldhatod, hogy idődet ketté osztva gyerek és szerelem közt inkázz. Innentől már csak az egészséges egyensúlyt kell megtaláld, amivel biztos gondjaid lesznek, mert egy öznő seggszaft vagy a gyermekeddel szembe, de ha ezen merengsz egy kicsit, talán kevésbé leszel undorító, észhez kapsz. Ez után már látni fogod, hogy az életed gyönyörű, és könnyű.

Haver... csak pár év sima gyönyör az életen át tartó tömény euforóiához.

A házasságod egy fos.A feleséged krvázni küld ahelyett, hogy elválna tőled.Te az exedet döngeted szerelem címszóval ahelyett, hogy elválnál a gyereket használva kifogásnak.Ez aztán az élet..........

Leírom mit tennék a helyedben.Válnék.A gyerekem válás után is a gyerekem marad.A most döngetett nővel tisztáznám a helyzetet, hogy továbbra is szeretőként funkcionálnék-e nála, vagy hajlandó ő is lépni.Ha nem, akkor keresnék olyan nőt, akivel lehet rendes kapcsolatot kialakítani.Ebben a házasságban viszont nem maradnék tovább egy percig sem.

A szex még helyrejöhet. Iszonyat fárasztó egy 2 évessel, főleg ha rossz alvó. Mi zombik voltunk 3 éves koráig, mert óránként ébredt, nem ment a szex.

Ha szerelmes vagy, az gáz. De nem ér annyit, mint a gyereked. Onnan kezdve, hogy elválsz, max. heti 1-2 nap jut belőle és arra sincs semmi garancia, hogy ha beteg lesz, mellette lehetsz. Vagy az új nő vagy a feleséged párja fog hisztizni, ha a gyerek mellett akarsz lenni, mert tudod, hogy lázasan téged hív.

Szóval ne hallgass azokra, akik saját magukat mentegetik, mert önzően a "boldogságot" választották a gyerekük helyett.

De úgyis magad fogod érezni. Van amikor az ember annyira boldogtalan, hogy már a gyerekével se tud törődni. De mindegy, mert elmúlik a szerelmi bánat vagy legalábbis enyhül...viszont a válást sose fogod tudni visszacsinálni.

Én megtartanám a szeretőmet, megmaradna a titkos boldogság és a gyerek is.

N