Hosszu, tobb mint 20-30-40 eves házasoktol kérdezem, tudtok még miről beszélgetni (a napi rutinon kívül, h mit kéne főzni, megcsinálni, stb)?

Nincs miről beszélni,jobb ha meg se szólal, mert akkor legalább nem hazudik.

Utaljuk egymást,csak kényszerből vagyunk még egy fedél alatt.

Nektek nem voltak nagyszüleitek, aki együtt voltak 40-50-60 éveket jellemzően a papa halálálig?

A nagyszüleim 1934-ben és 1939-ben születtek, 1957-ben házasodtak össze és 61 éve együtt vannak. Nyilván nincs már miről úgy beszélgetniük. De mindketten jól vannak, mama eljár a boltba, papa eljár az ártézi kútra és kertészkedik, mentálisan is a korukhoz képest okék.

De szerintem ez egy mese, hogy majd akar 30-40 év után is "beszélgetnek" a felek, mint a filmekben, meg ilyenek.

26 éve vagyunk házasok. Változó, hogy mikor mennyit beszélgetünk. Én vagyok a férj. Van mikor egy két órát, szinte bármiről. Van mikor csak úgy vagyunk...

Én olvasok, sakkozok. Ő a konyhában tesz vesz.

Én vagyok a csendesebb... Ha esetleg kezd nyomasztó lenni, akkor valami poénosat teszek... Ha főz, mögé állok, s megcsikizem. Itt ott megmarkolászom, s megpaskolom.

Majd megjegyezzük, hogy bezzeg 10 évvel ezelőtt.... S mosolygunk...

Összegezve nagyon változó.

Anyósomékról tudok nyilatkozni, igaz, ők nem magyarok - ha jól számolom kb. 35-38 éve együtt, mentálisan és fizikailag is elég fittek. Sok közös hobbi (zene, utazás), de saját érdeklődések is vannak.

Persze ők is kibeszélik a családi dolgokat, sokszor merengenek a múltról, mi hogy volt régen és most, aktuálpolitika (náluk ez normális érvelést takar, nem úgy mint itthon), új projektek a ház körül, kulturális különbségek. Szóval igen, úgy tűnik nekem hogy bár teljesen jól elvannak egyedül is, de igénylik egymás társaságát és jól elbeszélgetnek, igazi csapat.