Ha ez ember tudja, hogy már tényleg menthetetlen a kapcsolat és sokkal több évek óta a rossz, mint a jó, sőt hónapok óta jó sem történt, akkor meg is miért olyan nehéz az elválás?

mert hiszik, hogy menthető. Általában a másiktól várják a változást, meg hogy minden visszaváltozzon azzá ami az elején volt, de nem igazán történik semmi.

Nálam nem volt ez, sok éves kapcsolatnak durr véget vetettünk.

Sem ajtócsapkodás, sem büntiben nem volt senki hetekig, meg "szüneteltetjük egy picit" huza-vona meg sok sz.,ság...

Lehet "búcsúnosztalgia" - sok ember hajlamos rá, még attól is nehéz megválni, amit utálsz, mert hirtelen beugranak a jó emlékek, és úgy érzed, jó is volt az, pl mikor eladod a régi romhalmaz kocsit végre, akkor beugrik, hogy mennyi mindenen mentetek keresztül, és milyen jó is volt.

Lehetnek anyagi okai - egyedül nehezebb megélni, mint ketten, ráadásul közös hitel, stb.

Sokan a gyerekekre fogják, hogy miattuk.

Sokaknak jó a megszokott, még akkor is, ha nem különösebben élvezik.

Sokan társfüggők, jobban rettegnek a magánytól, mint egy rossz kapcsolattól.

Lehet, hogy még őszintén reménykedik, hogy megjavulhat (egyetlen egyszer maradtam benne rossz kapcsolatban, nálam akkor ez volt az indok)

Lehet lelki probléma miatt.

Ezer oka lehet.