Mit lehet tenni, ha a férjeddel kb. csak lakótársak vagytok?

Én elmennék párosan pszichológushoz, ez már nála valami elég durva függőség...

És munkahelyet váltanék a helyében, mert nincs az a pénz, ami megéri, hogy nincs élete mellette... nem normális, hogy ennyire stresszes.

Nem akartam szennyest teregetni, de mivel mindig egyoldaluan latjuk a kerdest, es megy a szidás, jöjjön a férj verzioja is:

Nem, nem vagyok tokeletes, de a kerdes sem pontos.

A munkahelyem nem stresszes, sot ellenkezoleg, csak epp nem a tipikus hetfo pentek 8 ora. Ugyanugy 40 ora jon ki, csak a felesegemnek nem tetszik hogy hetvegen is behivnak, es mondjuk kedden leszek szabad.

Egesz eletemben ugy nottem fel hogy nem jartunk nyaralni, mar gyerekkent nem is akartam menni meg ha lehetoseg is volt ra. Es akkoriban szamitogep alig volt, tehat nem a kockulas miatt.

11kor meg szo sincs lefekvesrol, sokszor en kapcsolom ki hamarabb a gepet, mit a felesegem meg tud agybol is feszbukozni. Es nem azert alszom masik szobaban a kanapen mert kenyelmesebb, hanem mert az apas lanyunk 24 oras figyelmet igenyel, meg ejjel is!

Ahogy nekem vanbak hibaim, ugy a felesegnek is, es tobb vita utan sem valtozott o sem, akkor en meddig legyek a hulyebb?

Semmit, hagyd el.

Én is végigmentem ezen, "ő fáradt, alszik, hagyjam békén". Hétvégén "inkább gépezek", stb. Persze a barátaihoz nem volt fáradt, meg mikor az anyjánál kellett a kanapén dögleni három napot, mert csak ott volt náluk hely.

Próbáltam vele jópárszor megbeszélni, aztán beleuntam, összepakoltam és leléptem.

35 éves, senkije nincs egyébként... nem is értem, miért.