Ha egy nő hozzámegy egy jobb módú férfihoz, miért gondolják a rokonok, ismerősök, más emberek, hogy csak a pénzére hajt?

Ha a férfi nem szép és nem is annyira fiatal a nő korához képest, de jó módban él, nem multimilliomos, de az átlagnál jobban él, miért kell a nőt egy utolsó k*vának lehordani, azért mert úgy házasodik, hogy utána ne kelljen a filléreket számolgatni? Ettől függetlenül a házasság jó, van szeretet, jó kapcsolat, minden, ami egy átlagosnak mondható házasságban. És nem mondható el az sem, hogy a nő nem dolgozik. Én biztos vagyok benne, hogy a sok rosszindulatú megjegyzés egy ilyen házasságra vagy irigységből jön, vagy azért mert mindenki olyan párokra gondol ilyen hallatán, mint például az Andy Vajna és Tímea házassága. Én úgy gondolom egyébként, hogy akik azt a nőt vagy bármely hasonlót ugatják, valamilyen szinten irigykednek a vagyoni helyzetére.

De a lényeg, hogy nem ennyire végletes kapcsolatokról beszélek most, sőt, nem is kell különösebben gazdagnak lennie a férfinak. Olyan szituációt képzeljünk el, hogy van egy fiatal, egyetemista korú lány, aki szerelmes egy hamburgersütödében dolgozó fiúba, hozzá megy feleségül, utána kiderül, hogy a pasi teljesen buta, életképtelen, csóró, hol dolgozik, hol nem. De ha a lány egy nála idősebb, 30 és 40 közötti, nem a legszebb, de egyetemet végzett, biztos megélhetésű emberrel ismerkedik meg pl. egy elegáns étteremben és köti össze később az életét, sokkal jobb jövőre, boldogabb életre számíthat. És hozzáteszem, nem azért, mert a nő lusta tanulni vagy dolgozni, nem. A nőből is egyetemet végzett, megbecsült, pénzt kereső ember lesz a férje mellett, de ha a jövőjét egy csóró kissrác mellett alapozza meg, soha nem juthat el odáig. Nekem ez a véleményem a kérdésről, nem hiszek a tündérmesékben ("boldogan él a szegény ember a feleségével a kunyhóban, a zsíroskenyér is jó, de minden nagyon boldog") és a feminizmusban sem ("fúj, férfiak, mi független, szingli nők vagyunk és lázadunk minden ellen").