Ez milyen beszélgetés? Nekem ez nagyon rosszul esik.

adj neki időt, és ne csesztesd emiatt.

Ne is hozd fel a témát.

8. válaszoló vagyok, elolvastam a kommenteid.

Nézd, itt alapvetően az a baj, hogy teljesen más értékrendetek van. Te esküvőt szeretnél, ő házasságellenes. Ilyenkor van szükség egy alapos, őszinte, nyílt beszélgetésre - személyesen, mert chaten ilyesmit felhozni iszonyatosan szánalmas és egyáltalán nem célravezető. Leültök és megbeszélitek, mi legyen. Mik az opciók?

- Együtt maradtok, te lemondasz az esküvő álomról és maradtok együtt, aztán vagy feldolgozod, vagy nem. Ehhez neked is pontosan tudnod kell, miért is ennyire fontos az egész számodra (mert az, hogy így neveltek, önmagában még semmire sem kifogás), tudnod kell érvelned az álláspontod mellett. Remélem azt azért tudod, hogy az égvilágon semmi nem fog változni a kapcsolatotokban - érzelmileg legalábbis - a házassággal.

- Együtt maradtok, ő lemond a saját vágyairól (miszerint ne legyen esküvő), te megkapod, amit akarsz, ő pedig majd feldolgozza valahogy. Neki is el kell azon gondolkodnia alaposan, hogy valóban a házasság intézményét tartja ennyire visszataszítónak, vagy valamiért nem érzi azt, hogy melletted el tudná magát így kötelezni.

- Szakítotok (mert önmagában a szerelem nagyon gyenge alapja egy kapcsolatnak) és mindenki meg tudja élni a vágyait mással.

Én alapból mindig is erősen házasságellenes voltam, soha nem álmodoztam ilyesmiről, de a férjemnek ez annyira fontos kérdés volt, hogy gondolkodás nélkül igent mondtam. Vele terveztem az életem, tudtam, hogy neki ez mennyire fontos, hogy ezzel mennyire boldoggá teszem, így nem volt számomra kérdés, hogy a kedvéért aláírom a "csak egy papírt" és nem ragaszkodom annyira az elveimhez. Viszont ha nem terveztem volna vele hosszútávon, akkor nincs az az erőltetés, amiért megtettem volna.

Erőltetned, passzív-agresszív megjegyzésekkel fárasztanod teljesen felesleges, azzal csak azt éred el, hogy még annyi kedve se lesz a hozzád való közös élethez, mint most. Vagy folytasd csak, sokáig nem fogja bírni, szépen kivág téged a búsba (meg is érdemelnéd) és megoldódik a dilemmád.

Teljesen felesleges időpocsékolás együtt maradnotok.

Te esküvőt akarsz, meg romantikus lánykérést, nem pedig a párodat egy életen át. Hatalmas a különbség!

Ő pedig nem akar elköteleződni, az a típus, aki addig van a kapcsolatban, amíg jó neki. Ezért nem akarja egy gyerekkel hozzádláncolni magát.

Ilyen pasinak 976 év múlva se akarj szülni, csak ha nem gond, ha egyedül maradsz a gyerekkel.

Közelítsük fel akkor máshonnan a kérdést, mert látszik, hogy nagyon vak vagy. Tudod ha annyira velked tervezne, mint amennyire mondja, akkor nem így viselkedne veled. Pofázni bárki tud, ezért sem szabad soha olyan szavaknak hinni, amit nem követnek konkrét tettek.

Tegyük fel, hogy kierőszakolod és végül megkér.

Ne haragudj, de mi jó neked abban, ha azért vesz el valaki, mert ráerőszakoltad? Mit ér az a lánykérés, ami nem a saját akaratából, hanem a te erőltetésedből fakad? Durva, hogy valakinek ennyire ne legyen önbecsülése és beérje ilyen szánalmas "jól van kapsz gyűrűt legalább kussolsz" alamizsnával.