Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ha valakit jól szocializálnak kiskorától fogva, annak összejöhet egy boldog élet? Tényleg ennyire egyszerű lenne?
Teszem fel, ha a klasszikus családmodellben nő fel, s ezt a mintát követi; nem akarja mindenáron legyőzni a férjét, kiszolgálja az igényeit mindenféle téren, akkor nagyobb az esélye arra, hogy nem lesz megcsalt feleség?
Nem olyan nehéz dolog megtenni dolgokat nőként egy férfinek, miért akar sok nő "túltenni" a férfin? Ez általában bajokhoz vezet, nem?
Nem, nem ilyen egyszerű.
Egyrészt csak a férjen múlik, hogy mikor lesz belőle megcsalt feleség, tehát ha ezt a logikát követed, akkor egy jól szocializált férj fontosabb.
Másrészt, te egészen biztosan fiú vagy, és 25 alatti, azért vannak ilyen téves elképzeléseid, hogy a nő alárendelt, és minden téren ki kell szolgálnia egy férfi igényeit. Ez arra képlet, hogy legyen valakiből megvert, bántalmazott, lábtörlőnek használt, és megcsalt feleség.
Tudom, hogy sokaknak ez a klasszikus családmodell, amiben felnőtt, de nem tartom követendő példának.
Vagyis a nőnek a konyhában a helye, körbeugrálja az urát, aki viszi haza pénzt, és eltartja a családot. Cserébe elvárhatja a teljes kiszolgálást, és hűséges a gyerekei anyjához.
Érdekes, ha egy nő ezt írja, azt elhordjátok mindenféle gold digger rihének, aki bele akar ülni a készbe, hogy eltartsák a p.jáért cserébe.
Akkor most kifejtenéd bővebben, hogy mire gondolsz?
Nő vagyok és 34. :)
Nem alázott-alázó felállásra gondoltam, csak egy-két barátnőm csodálkozik, hogy sz@r a házassága, de semmit nem tesznek érte, hogy jó legyen. Főzni nincs kedvük, majd eszik a parjuk a melóhelyen, gyereket nem akarnak, mert újra kell csináltatni a mellüket, meg folyton vonyítanak... semmivel nem kedveskednek, de viszont meg elvárják és ha nincs tutujgatás, akkor egy paraszt a férjük.
A párom visszamond dolgokat, amiket panaszkodnak az állítólag bunkó férjek és arra gondoltam, hogy fele gondjuk nem lenne, ha a barátnőim kicsit visszatérnènek a klasszikus női szerepekhez.
Sok múlik a szocializáción, és azon, hogy ki mit lát otthon.
Szerinted melyik gyereknek nagyobb az esélye egy monogám párkapcsolatra kiegyensúlyozott házassággal, boldog gyerekekkel felnőtt korában?
a.) Annak a gyereknek, aki otthon azt a mintát látja, hogy anyu-apu elválik, majd újraházasodik (alkalomadtán többször is)?
Egyik oldalon mostohaanyu, másikon mostohaapu, esetenként itt is, ott is mostohatesók, majd a vérszerinti szülők és mostohák kapcsolatából féltesók. Innen is, onnan is. Anyu és apu nem minden esetben olyan szerencsés, hogy a tönkrement házassága után az első ember mellett megállapodjon, így a gyerek több mostohanyut, mostohaaput és mostohatesót is elfogyaszt, mire felnő, miközben azt sem tudja, kihez tartozik igazán. Ünnepekkor megy a logisztika, hogy ki kivel kell legyen, kész káosz az élet.
b.) annak a kisgyereknek, ahol anyu és apu tartós és harmonikus házasságban él, energiájukat, figyelmüket, szeretetüket pedig kizárólag a saját, közös gyerekeikre tudják fordítani?
Anyutól női mintát látnak (vezeti a háztartást, dolgozik, törődik a férjével és a gyerekeivel, miközben nő is: eljár fodrászhoz, csinos ruhákat vesz, stb...), apu meg családfő és férfi (dolgozik, besegít a háztartásba, törődik a családjával). Az ünnepek meghittek és szépek.
Te melyik családban élnél?
Nekem is van egy-két ilyen ismerősöm, aki arra verte magát, hogy ő mindent megtesz a férjének, a popóját kinyalja, az ágyban is istennő, a lakás ragyog, a gyerekek tündériek, a főztjét bármelyik étterem megirigyli.
Aztán ők sírtak a leghangosabban, mikor kiderült, hogy a férjük fogta magát, és félrekúrt a vállalati bulin a hr-es lánykával, akinek peckesen áll a melle, és 22 éves.
Csupa jóindulat lehetsz, ha barátodnak nevezel olyanokat, akiket egyébként lenézel, és itt kibeszélsz.
Szociális érzék, jellem, empátia, megértés, és hűség: már ebből az egy kérdésből leszűrhető. Ha a barátaiddal szemben nincs meg, a férjeddel szemben sem lesz meg.
Ugyanis laza és röpke 14 éves házassággal és három gyerekkel hátam mögött azt tudom csak mondani, hogy a családi béke és a jó házasság alapja az EMPÁTIA. Mikor át tudom érezni a másik helyzetét, megértem, és segítem.
Az ilyen "barátnőket", mint te, szívfájdalom nélkül szoktam kiiktatni az életemből, és még sosem bántam meg.
Aztán majd újabb 15 év múlva, ha gondolod, leülünk és megbeszéljük, melyikünk módszere volt a hosszú házasság titka.
Miért is kéne kiszolgálni a férfit? A nő dolgozzon ugyanúgy, aztán mikor hazaérnek munkából, a férfi tölti jól megérdemelt pihenését, a nő pedig átvált házicseléd módba?
Na nem...
Ebben az esetben, kedves kérdező, meséld el ezt a lányaidnak, hogy az ő életük a férjük körül fog forogni, ki kell őt szolgálniuk minden téren (előbb mondjuk nézz meg egy-két kőkemény pornót, hogy tisztában legyél a mai pasik igényeivel), és akkor nem lesz belőlük megcsalt feleség.
Csak készülj előre valami védőbeszéddel, ha a férjük mégis félrelép, ugyanis ma a legtöbb pasi úgy szocializálódik, hogy dicsőség végigdugni a várost, gyerek a háta közepére nem kell, házasodni esze ágában nincs, és félrelépni teljesen természetes, házasságban meg kimondottan ajánlott.
Remélem, fiaid vannak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!