Mennyi jo és boldog házasságot látsz? Veszekedésekkel tarkitott házasság vajon lehet jo?

Olyat amit magamnak is szeretnék, olyat egyet sem...

Olyat, amire azt mondom, hogy jól elvannak hármat asszem.

Soha nem tudhatod, hogy a házassága másoknak valójában milyen. Ismerek olyat, akik mindig nyalták-falták egymást a kollégák előtt, volt gyerek is, aztán apuci megelégelt mindent, és lelépett a szeretőjéhez 17 év után...pedig mindenki azt hitte, hogy na ők tuti mindig együtt lesznek, soha nem is kérdőjelezte meg ezt senki.

És itt vagyunk mi, akik mások előtt max. egymás kezét fogjuk, vagy egy ölelés, és kész, és már megkaptam, hogy én nem is szeretem a férjemet...neeeem, persze, azért kedvezek Neki mindenben, ahogy csak bírok, azokat főzöm, amiket csak Ő megkíván...de sokak ezt ugye nem látják, de azért dumálni tudnak a hátunk mögött. Szóval soha nem tudhatod, hogy amit látsz, az valójában az-e.

Körülöttem volt jó pár ismerős házaspár, akik elváltak az elmúlt időszakban. Mindenki azt hitte, hogy boldogok, aztán hopp kiderült hogy mégsem. Egyébként a tányérdobálásokat nem a nyílvánosság előtt csinálják... :)

Ha vannak veszekedések, melyeket képesek megoldani és nem csak a szőnyeg alá besöpörni, akkor még lehet jó. Viszont, ha bekerül a képbe a gyerek is, számára pokol is lehet a gyerekkor odahaza, ha folyamatosan csak a balhé megy. 25/F

Több, mint negyven évig éltünk -mindkettőnk szerint is- boldognak tartott házasságban. Aztán fogta magát a szentem, összekapta a bútorait és elköltözött... :-(

No nem az, amire gondoltok. A mai napig is állítja, nem volt/nincs szeretője. A hosszú évek alatt vezető lett, és nem tudja már elfogadni, hogy valamiben ne neki legyen igaza.

Látok olyan házasságokat és kapcsolatokat amik kívűlről boldognak tűnnek 5-6 pár. De hogy valójában mi van a 2 ember közt, azt csak ők tudhatják. Nem is kívánok ezen agyalni. Ha valaki tanácsot kér, vagy csak jól esik neki, ha kibeszéli a házassági problémáit, akkor nagyon szívesen meghallgatom, a véleményemet is elmondom, ha arra van szüksége. De alapvetően a saját férjemmel, a saját életemmel vagyok elfoglalva.:)

Amúgy az én környezetemben mostanság ütötte fel a fejét egy válás, ami nagyon meglepett. 8 év után hagyta el a feleségét a férj, mivel kiderült a nőről, hogy nem lehet gyereke. Próbálkoztak ezzel-azzal sikertelenül. Aztán a pasi otthagyta a nőt a szeretőjéért akit idő közben teherbe ejtett. A feleségnek pedig új pasija van. Papíron még el sem váltak, csak folyamatban van...

Szerintem nem mindegy, hogy a 2 fél veszekszik, vagy vitázik. Viták a legszorosabb kapcsolatokban-házasságokban is előfordulhatnak. Ám ha sok a veszekedés, az biztosan nem boldog házasság!

A veszekedés szükséges, ki kell ereszteni a gőzt, ütköztetni kell az álláspontokat. Sosem szabad azonban túllépni egy határt, megbántani a másikat, szüleit stb.

Húgomék az olaszokhoz hasonlóan hangosan veszekednek ...anyáznak és már 42 éve élnek nagy szeretetben.

Az elhidegülés, fásultság, kiábrándultság sokkal nagyobb gond, mint a veszekedés.