Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ti is féltetek házasság előtt?
Ennek nálam leginkább az önálló élettől való félelem az oka. Most anyukám tart el, intézi a számlákat, meg minden hivatalos dolgot. Gyakorlatilag otthon lakok, csak egyetem miatt vagyok másik városban.
A barátom most végzett, keres munkát és semmi akadálya nem lenne a házasságnak. Valamiért mégis be vagyok rezelve. A kapcsolatunk is változna, hisz egy család lennénk, a szülők a másodlagos család. Véget érne a gyerekkor.
(7 éve vagyunk együtt és 4 éve lakunk együtt az egyetem alatt). Szüleim miatt is ideje lenne leválnom, könnyebbség, hogy egyke vagyok de azért mégis túlkoros vagyok ahhoz, hogy anyu tartson el.. Inkább a férjem. Egyetem mellett csak kevéske pénzt tudok beadni a közösbe.
Ti ezt hogyan éltétek meg?
válasza:Én alig várom, hogy elköltözhessek itthonról. Az összeköltözéstől és a házasságtól sem féltem, egészen addig, míg a páromban nem kellett egy nagyobbat csalódnom (nem megcsalás).
Mostmár inkább azért félek, mert elbizonytalanított, hogy vele tudok-e maradni ezek után, vagy sem. Így most inkább először egy albérletbe költözést támogatnék, majd utána a többit, ha működik.
A te esetedben semmi ijesztőt nem látok. Maximum azt, hogy a párod egyedül fog eltartani kettőtöket és a lakást is. Bár nem értem miért kell ehhez házasság vagy most mi van.
A házasság nálunk abszolút érzelmi dolog. Mindketten úgy vagyunk vele, hogy ez egy magasabb szintje a kapcsolatunknak, mert ő nem a pasim, hanem a Férjem. Magasabb rendű dolog, mert igazi család leszünk, nem csak simán egy pár (ez nincs mindenkinél így, ne értsétek félre, csak magunkra vetítve igaz).
Össze fogunk házasodni. A kérdés, hogy végülis miért ne most? Csakhogy akkor nekem vége a gyerekkornak, önállónak, felnőttnek kell lennem. Tudom, gáz, olyan gyávának érzem magam:(
válasza:Én már fiatal koromtól alig vártam, hogy önálló lehessek, már évekkel azelőtt az voltam, mielőtt egyáltalán megismertem volna a férjem (már egyetem első éve alatt elköltöztem otthonról, albérletbe lakótársakkal). Mondjuk én meg is tettem érte mindent, már kamaszkoromban mindent próbáltam egyedül elintézni, amit csak tudtam szülők nélkül.
Értem, hogy új helyzet lesz, és több macerával fog járni, mintha más intézné el helyetted, de ez egy természetes folyamat és előbb-utóbb úgyis bekövetkezik. Enyhítheted a félelmet azzal, ha már most apránként megtanulod a kezedbe venni a dolgokat, a hivatalos dolgaid te intézd, fizesd be a számlákat te, stb. Ismeretlen terep, de félelem helyett próbálj meg izgatott lenni.. Nem tudom, te hogy vagy vele, de szerintem elképesztő nagy pluszt ad a tudat, ha valamit egyedül érsz el. Nem kell egyből a mély vízbe ugrani, de azért apránként kezdd el :)
Magát a függetlenséget én is szeretem, mivel egyke vagyok és elkényeztetett, megadatott nekem (amiért iszonyú hálás vagyok), hogy úgy éljek nagyrészt külön és szabadon, hogy közben minden támogatást megkapok. Bennem van a késztetés, hogy "leszálljak" a szüleimről, de olyan ijesztőnek tűnik a nagy betűs Élet. Egy részem annyira nem akarja még, még iskolás akarok lenni:) Meg is tehetném.
Köszi, hogy ezeket leirkálhatom itt, így én is sokkal jobban képbe kerültem a valódi félelmeimmel kapcsolatban!!
Jó ötlet, hogy eleinte kezdjem el a saját hivatalos ügyeimet magam intézni! Úgy érzem még teljesen analfabéta vagyok komoly hivatalos dolgokkal kapcsolatban (pl. tb, banki ügyek).
válasza:Gyakorlás teszi a mestert, elmész párszor, rájössz, hogy semmi durva vagy nehéz nincs benne :) Ha pedig elakadsz, egyáltalán nem ciki segítséget kérni.
Gondolj bele abba, mennyire jó lesz, ha elmondhatod - igen, ezt én értem el egyedül, támogatás nélkül. Szerintem az egyik legfelemelőbb érzés a világon, többet ér minden kényelemnél. Kezdd apróságokkal, majd bevállalhatsz egyre felelősségteljesebb dolgokat, egyre könnyebbnek fog tűnni :)
Mondjuk az igaz, hogy sok mindent elértem egyedül, amitől féltem, amire iszonyú büszke vagyok. Ha legyőzöm a félelmet, igazad lehet, hogy az önállóságra is büszkén fogok tekinteni és csak erősíteni fog!!
Még soha nem féltem ennyire semmitől:)
válasza:Ne házasodj meg, komolyan mondom! Látszik, hogy érzelmileg és racionálisan is teljesen éretlen vagy!
A helyedben először egyedül költöznék el a szüleidtől. Munkát keresni, pénzt. Önállóan eltartani magad. És csak aztán gondolkodni házasságon. De amíg azt várod, hogy a szüleid helyett a férjed tartson el... hát...
Igazad van utolsó! Én is éretlennek tartom magam!! De nagyon!
Engem a köv. két évben el kell tartani. Tanulási nehézségek miatt nem tudok normális munkát vállalni egyetem mellett (az egyetemet nem hagyhatom félbe, mert a szüleim kitérnének a hitükből és én sem szeretném). Konkrétan vagy a férjem, vagy a szüleim. S@r ügy, tudom:(
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!