Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mennyire jellemző, hogy a házasság úgymond kettétöri az emberek karrierjét?
Nem tudom, hogy pasiknál ez mennyire jellemző, én most barátnőm sorsán lepődtem meg, illetve az ő tesójáén.
Mindketten okosak, jó diplomával rendelkeznek, és külföldön éltek, dolgoztak. Majd férjhez mentek, hazajöttek, és elmentek szalag mellé, mert abban a kisvárosban, ahol a pasijuk dolgozik, nem találnak a szakmájukban munkát. Ez barátnőm.
A nővére külföldön akar maradni, de gyereket szült, és a pasi haza akar jönni, pedig ő is ugyanabban az országban dolgozik. Már megvették a házat, és bár a nő nem akar, mégis jön, mert a pasi jön.
Én teljesen meglepődtem. Örülnék neki, ha boldogok lennének, valamennyire biztosan azok, de mintha barátnőmön is láttam volna egy kis bánatot. Én nem ilyen vagyok, a párom sem, ő jön velem, és csinálja. Szerencsére egy szakmában dolgozunk, hasonló karriert akarunk befutni.
Viszont elgondolkoztam, hogy vajon hány ilyen ember élhet? Ők vajon megbánják később, hogy feladták a karriert, azt, amiről a diplomájukat szerezték, azt, amit szerettek csinálni, jók voltak benne? De mégis a kapcsolatukért kiszálltak belőle, odaköltöztek a pasihoz, ahol nem volt munka, és elvállaltak egy minimálbéres melót.
válasza:Ha külföldön is szalag mellett dolgoztak...akkor lehet most mindegy, hogy itt is. Lehet van félretett pénzük, és a nagyszülők miatt is kényelmesebb,ha az unoka itt születik. Kimenni ki tudnak később, ha nagyobb a gyermek.
Én is kétféle embert ismerek. Aki valamiért nem bírta külföldöt, nem jöttek be a számításai, és visszajött, itthon boldogul, ahogy tud. A másik féle, aki kint maradt, és külföldi párja van, vagy épp magyar, de nem akarnak soha visszatérni.
Bár én nem lakom külföldön, de ha lehetőségem lenne,kimennék és nem biztos, hogy visszajönnék.
Nem, külföldön a szakmájukban dolgoztak, csak barátnőm férje itthon dolgozok, ezért barátnőm hazajött, a nővére meg a férje az kint dolgoznak, de a pasi jönni akar, így jön a lány is.
Én is ki akarok menni olyan 10 év múlva, legkésőbb. És nem jönnék vissza. Anyum van még páromon kívül, ő is jönne velünk, akar is, szerencsére. Így nem kötne ide semmi, majd még páromat szülei, de ha úgy alakul, visszük őket is.
Szóval mi kint tervezzük, úgy alakítjuk az életünket is, és remélem sikerül is :)
válasza: válasza: válasza:Én pont fordított eseteket ismerek: Az egyik félnek jól fizető munkája van, amit szeret, karrierlehetőség stb. a másik nem talál semmit, ezért kimegy külföldre, a párja meg megy utána szarért-húgyért mosogatni, csak hogy együtt maradhassanak.
Vagy a másik: egész szép családi gazdasága van az egyik félnek, mindene megvan vidéken, de ott nincs sok munkalehetőség, ezért a másik felköltözik Pestre pl., ő meg megy utána mindent feladva és szenved valahol szalag mellett.
Nálunk is ez van: nekem itthon több a lehetőségem, több mindenem van, szeretem amit csinálok, a családom is mindenben támogat. A nyelvtudásom gyatra, bár természetesen fejleszthető, külföldön évekig alja munkát kell majd végeznem ezer kilométerekre a családomtól, akiket mindennél jobban imádok, de a férjemnek nagy álma külföld, így utána kell mennem, ha nem akarok örökre elszakadni tőle.
Sajnos sok ilyen van. Jó munkát találni nehéz, ritka, hogy a pár mindkét tagjának sikerül, pláne ugyanazon a helyen. Külföldről meg rengetegen hazajönnek pár év múlva mert nem tudják megszokni, hiányzik a család, stb. Akkor van baj, ha a másik meg maradna.
Ilyenkor valakinek engednie kell. Jó esetben mérlegelnek minden szempontot és a számukra legmegfelelőbbnek tűnőt, vagy legalább legkevésbé rosszat választják. Rosszabb esetben a dominánsabb fél, vagy akinek nem annyira fontos a kapcsolat behülyül, megy a saját feje után kiadva az ultimátumot a másiknak: én megyek, te ha jössz jössz, ha nem, akkor maradsz és felejts el. Mert ilyen is van. :(
Úgy gondolom, hogyha már valaki tanult, diplomázott, akkor szeretne a szakmájában dolgozni. Főleg hogy ők ezt meg is tették, csak a házasság miatt váltottak.
Mint írtam, nem azt mondtam, hogy elrontották, és nem boldogok, csak hogy biztos van olyan, aki megbánta egy hasonló dolgot.
válasza:Én nőként nem érezném hasonló szituban, hogy derékba tört a karrierem. Természetesen ez is csak egy szempont a sok közül, ne vedd mérvadónak. :)
Annak ellenére, hogy diplomás vagyok, és megvan a szakmabeli munkám, én feladnám, HA meglenne mellette az a háttér, hogy pl. a párom el tud tartani, ha nem lesz megfelelő munkám az új körülmények mellett, vagy ha otthon maradok babázni. Mert nekem az is hatalmas karrier, hogy anya és feleség lehetek - egy olyan világban, ahol ez működhet.
Nálunk ez mondjuk soha nem fog megtörténni, mert párom nem keres annyit, hogy egyedül eltartson :D, de elméleti síkon maradva, nyilván bánnám persze, hogy lemondok az idáig befutott karrierről, de vannak az életnek különböző szakaszai - eddig a munka, most a család van előtérben, és ez így van jól. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!