Házasok, együttélők! Nálatok ez hogy működik?

Úgy működik, hogy befizetjük a számlákat, a többi itthon ül a kaziban.

Mindkettőnknél van pénz, bár a vásárlást én csinálom általában. De mivel falun élünk, és csak Coop van ezért gyakori, hogy a férjemet kérember meg, hogy hozzon ezt-azt munka után.

A nagybevásárlást viszont én csinálom hetente, babakocsival.

Nincs közös számlánk, a pénzt én osztom be, tehát én tudom mindig hogy adott hónapra mennyi a kiadás, én fizetem a csekkeket stb. A férjem odaadja a részét mindig, a többi marad nála. Nekem ugyanígy, én is beleadom a részem, a többi marad nálam.

Ez jó is meg nem is.

Jó, mert így mind a kettőnknél van azért pénz, ha külön vagyunk is, meg így nincs akkora probléma, hogy ki mire költ a sajátjából, mintha a közöset "csapolná" le rá, meg ha akar valami nagyobb értékűt, akkor magának összespórolgatja rá. Ja és így könnyen tudunk egymásnak meglepit venni alkalmakra meg ilyesmi, mert ha a közösből kell ezt intézni akkor az elég fura szerintem.

Viszont vannak dolgok, amik hónap közben merülnek fel, és olyankor meg néha jön az hogy "Most vedd meg te, múltkor én vettem..." típusú "konfliktus".

De mi maradunk így amúgy, mert alapvetően így sokkal jobb nekünk.

Hopp, lemaradt: a nagyobb költségeket megbeszéljük. A férjem motorbütykölő, ahoz pedig előfordul, hogy drágább cucc kell.

Ami meg fizetés előtt a kazettában marad, az megy a takarékba.

Együttélés első pillanatától minden felesben ment, kivéve a lakáshitel, mert azt én fizettem pluszban.

Esküvő előtt közös lett a számla és a megtakarítási számla is. A kezdetek óta lakást cseréltünk, így most már közös hitelünk van.

Én (N) vagyok a pénzügyminiszter, én fizetem be a csekkeket én vásárolok stb. A férjem ugyanúgy hozzáfér a pénzhez, de általában egy fitying sincs nála. Szerintem ez borzalmas, szerinte meg "minek nekem pénz". Bár kártya van nála...

A kisebb plusz kiadásokat nem egyeztetjük (pl. ruha, cipő), de a nagyobbakat igen. Fontos, hogy hasonló értékrend szerint élünk, tehát nem jellemző, hogy havonta súlyos pénzeket költenénk ruházkodásra vagy fodrászra, így ezeket nem kell egyeztetni. A hobbik, saját programok tekintetében is elméleti határok között mozgunk, ami pár ezer ft-ot jelent havonta fejenként. Ennél nagyobb mértékben már egyeztetünk.

Úgymond közös kasszán vagyunk, tehát nem fillérezgetünk meg számolgatjuk, hogy ki mennyit ad a közösbe, de nincs közös számlánk.

Megbeszéltük, hogy a havi állandó kiadásokat melyikünk fizeti (a háztartás, kaja, macska az én költségem, rezsi, számlák, kocsi fenntartása a páromé), nem felezgetjük ezeket. De a saját bankszámlánkon így is marad valamennyi magunkra, így azzal nem kell elszámolni a másiknak. Már persze, ha kisebb költésekről van szó- fodrász, ruha, cipő, ajándék a másiknak, kis süti vagy ebédrendelés, ilyesmi. Nagyobb összegű kiadásokat előre megbeszéljük és spórolunk rá.

Mostanság tervezzük, hogy nyissunk egy közös számlát, de az csak megtakarítási számla lenne, az esküvőre illetve a saját házra gyűjtögetés céljából. Mindketten utalnánk rá valamennyit, adott havi keretünktől függően.

Nekünk ez így ideális :)

Mivel nekem olyan hülyén alakul mostanában az életem, hogy hol van munkám, hol nincs, hol hosszabb távon, hol alkalmi jelleggel, hol csak az őstermelői bevétel marad, szóval elég gubancos, ezért jelenleg nincs is saját bankszámlám, minden a férjemére megy.

Nem állunk túl fényesen anyagilag, úgyhogy általában úgy működik, hogy kifizetünk, befizetünk mindent amit kell, csinálunk egy havi nagybevásárlást, aztán a maradék kevésből gazdálkodunk. Ha kell valami ruha, cipő, ez-az, akkor megvesszük magunknak, ha még marad valami, azt közös programra költjük, vagy egy-egy aprósággal meglepjük magunkat.