Régebben a kényszerházasságoknál a másik félnek nem volt semmi kivetni valója ez ellen?

Ahogy írod, régen és leginkább falun a apa és az anya nézte ki a gyermekének a házastársat. Vonatkozik ez a fiúra és a leányra egyaránt. Volt mikor már kisgyermek koruktól fogva egymásnak nevelték őket. Nem kellett sokat várni, a leány 16 a legény 23 évesen már házasodott. Ez azért történhetett meg, mert a fiatalok akkor még nem rendelkeztek önálló megélhetési lehetőséggel, nem volt önálló jövedelmük, tehát mindenben a szüleiktől függtek. Ritkán volt kivétel, azok, akik valami anyagi biztonságot már megteremtettek maguknak, azoknak nagyobb volt a beleszólásuk a döntésbe, illetve városon és az iparosok körében inkább.

A szülők iparkodtak gazdagabb, módosabb házasságba kommendálni gyereküket, de a cél az volt, hogy legalább rangon alul ne házasodjon. "Guba gubához, suba subához" ahogy mondták akkoriban. A "rang" a vagyon, ami leginkább a földterület volt, jelentette a megélhetést. A leányokat kényszerítették gazdagabb férfihoz, ezt megérjük, de mi indokolta a gazdagabb férfit, hogy szegényebb leányt vegyen el? Biztos, hogy megvolt az oka: általában akkor, ha jóval idősebb volt, vagy özvegyember több gyerekkel, vagy testi hibás, -púpos vagy sánta.

Ha a legény volt szegényebb, (ilyen házasság ritkábban fordult elő) akkor ővele nem bántak jól a családban, mivel nem tudott új gazdaságot alapítani, a nagy családdal élt tovább, nemegyszer egy szobában az anyóssal, apóssal. Nem volt becsülete előttük, állandóan csicskáztatták. Tehát az ilyen házasságot kerülték a fiatal legények.

És igen, előfordult, hogy tiltakoztak a fiatalok a kiszemelt házastárs ellen. Gyakran történt leányrablás, ahol a leány szívbéli udvarlója megrendezett rablással menekítette ki a kedvesét a nem kívánt házasságból. Ezután már csak a maguk kenyerén éltek tovább, a családtól nem kaptak semmit. Illetve ismertem én egy idős asszonyt, akinek az udvarlója még régen a kútba ugrott, mert nem engedték összeházasodni a szerelmével.

Ez az eljárás falura volt jellemző, hogy mi történt a városban, arról nincs még elképzelésem se. Úgy emlékszem, hogy a Móricz Zsigmond: Pillangó című regény, illetve a Körhinta című film is érinti ezt a témát.

a férfiakat ugyanugy kényszeritete a család mint a nőt

mert kelet valaki aki gondoza az idősödő szülöket,

a férfit mert se mosogép, se ételrendelés, se ruhabolt

kellet a gyerek hogy dolgozon a földeken gondoza az állatot aki el lehet adni napszámosnak

a nő hozománya gyarapitota a családot

azért azt mondani hogy ezzel a pasit kihasználták túlzás hisz többet nyert mint vesztett