Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Lehet így továbbra is együtt élni? Ha igen, hogyan?
A párommal teljesen elhidegültünk egymástól vagyis én biztosan.Ő még azt állíja szeret,de az elmult időszakban én már nem ezt éreztem a részéről.Van 3 gyermekem előző házasságomból akikkel jó ideje nem tudott kijönni,részben az ő hibájukbol is,merthát nem éppen a legjobb,legszófogadóbb gyerekek,de ő sem úgy állt már jó ideje hozzájuk (sokszor trágár szavakkal illette őket stb stb) amit én nem igazán tudtam szó nélkül lenyelni,plusz megestek olyanok,hogy a nyár folyaman többször eltűnt szó nélkül éjszakára (ha én ezt vissza adtam neki én voltam mindenféle rossz,de amikor ő csinálta én meg ne szólaljak érte) ... mikor rájön a "happy" elmegy inni a haverjaival és totál részegen esik be (számomra olyankor kibirhatatlan,mert nem hagy pihenni folyamatosan ki be mászkál,beszél,kelteget,ugráltatna-nem az a kötekedős tipus ilyenkor de ha nem figyelek rá ha ilyrn van mindig oriási vita kerekedik belőle,ha nem pattanok azonnal már elgord mindenfélének)
Ezek a dolgok miatt én úgy érzem nem birom tovább folytatni,nem szeretném ebben a formában a kapcsolatunkat.
De!Van 2 közös gyermekünk is.
Párom azt állitja szeret,mostanaba valamennyit javitott a nagyobb elozo hazassagombol szuletett gyerekeimmel valo kapcsolatan es nalam is probal jobb fenyben feltunni.azt kerte ha nem is szeretem,de legalabb a kozos gyerekeink miatt probaljuk meg,maradjak vele.
Van valaki itt aki hasonlo helyzetben volt,van?Tudnátok tanácsot adni hogyan lehetne ezt helyrehozni,mukodtetni valahogy ezt a "kapcsolatot" bekesen,nyugodtan tovabb?
Egyáltalán volna értelme?
Nem érzek semmit már iránta bárhogy is probálkozom,igy hát a gyerekek miatt még talán,hátha tudnánk továbbra is "együtt" élni.
Köszi aki elolvasta és előre is köszönömazoknak akik tudnak valami tanáccsal szolgálni.
Negativ véleményeket ha lehet nem kérnék,igy is eléggé kikészit ez a helyzet :(
Illetve fektessétek le, hogy melyek azok a munkák a gyerekekkel kapcsolatban (pl.: esti fürdetés, mese olvasás, fektetés), amelyek mindenképp az övé. Esetleg a nagyokkal tanulj te, ha segítségre van szükségük, segíts nekik, míg a kicsik apja jatszik a kicsikkel. Valahogy próbáljátok meg, mert 5 gyerekkel egyedül maradni nagyon nehéz, bár becsülöm benned, hogy nem ilyedsz meg az önállóságtól. Csak tudod ez tényleg nem csak rólad szól egy ekkora családban.
Nem tudom mekkora gyerekeid vannak, de 16-17 éves korukban iszonyú nehéz, és kell egy erős kezű apa, aki féken tartja őket. Hidd el 5 fiam van, melyből 4-et én szültem. Okos gyerekek, kettő egyetemre jár már, de hogy mit üvöltöttem velük 16-18-ig, hogy ne kallodjanak el, azt ne tudd meg. Csak azért, hogy velem ne beszéljenek félvállról, vagy ha kérek valamit, akkor azt ne engedjék el a fülük mellett. Mára már semmi probléma, de a kamaszkor iszonyú nehéz volt, és a gyerekek élete sokszor ott siklik ki (nem tanulnak, nincs céljuk, kötelesség tudatuk, látom a régi osztálytársak közül, akikkel nem bírtak, mit csinalnak)..
Szóval csak ezért gondoltam, hogy ennyi gyerekért érdemes megpróbálni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!