Érzéketlen, bunkó férj, vagy normális viselkedés?

...ki azon jajgat, ami megesett,

a régi bajhoz egy újat keresett.

Shakespeare

Én ismerem annyira a férjem, hogy tudjam, vele ilyenről nem lehet beszélni. Ráadásul ez a kisgyerek nyilván jó ideje beteg is volt, szóba került otthon, ebből azért leszűrhetted volna, mennyire "érdekli" (nem jó szó ez, de nem tudok jobbat.) Úgy tűnik, te nem ismered a tiédet...

Nem érzéketlenség, nem vagyunk egyformák. Engem így, ismeretlenül is megráz, hogy egy kisgyerek meghalt, most főleg érzékenyen érint, meghalt a lányom iskolatársa, és tudom :( Más meg inkább hárít.

Tudatosan zárja ki magát, a más bajától,mert úgy érzi, a magáé is elég,minek foglalkozzon a máséval.

A férfiak keménynek és érzéketlennek szeretik magukat mutatni.

Az én férjem pedig nem kiváncsi típus, és a pletykák sem érdeklik.Ha mesélek ezt azt, látom, nem igazán érdekli...

Pedig én nem vagyok igazán pletykás, nem adom tovább,de azért kíváncsi vagyok mindenre,és érdekel...

Hát ,nem tudom, normális e,valószínű,ha idegen meséli el neki, kinyög egy sajnálomot,vagy némi érdeklődést tanusít...

De előtted nem leplezi...lehet, az enyém hümmögne egyet, és ezzel le lenne zárva a téma...

ha az ember szorosabban van kapcsolatban az illetővel és így nem érdekli akkor a válasz-igen a férjed bunkó(és szoros alatt mindennapi találkozásokat értek)

ha soha az életben vagy max fényképen netán bulin 1-2 alkalommal látta a gyereket- akkor normális,hogy őt annyira nem rázza meg,hisz nem is ismerte.

Ennyi erővel harakirit végeztem volna minden híradó hír után ahol meghalt valaki... Téged sem a kislány halála ráz meg csak együtt érzel a kollégáddal,hisz napi szinten találkoztok és még szép hogy részvétet érzel iránta(elvégre valószínüleg látod mennyire megviseli őt) és lásd be neked "könnyebb" sajnálni a kollégádat akinek látod a fájdalmát, mint a férjednek aki csak pletyka szintjén szerzett tudomást róla