Tényleg nem lehet/szabad egyszerre két emberbe szerelmesnek lenni/két embert szeretni?

# 12 vagyok. Szerintem nincs igazi, illetve mindkettő igazi lehet.Igen, itt ez az ellentmondásosság.Viszont ez már az elme csapdája, nem a szívé.

Elismerem,hogy ezt az állapotot nagyon nehéz felvállalni.Tény hogy ezt nem mindenki fogja tolerálni, de ezért Te egyáltalán ne érezd magad bűnösnek , vagy rossznak.

Azért nem lehet itt eldönteni , hogy melyik az "igazi", mert ami elő jött belőled, azt nem lehet logikailag beazonosítani , összehasonlítani ezzel, vagy azzal. Bár az elméd most ezzel próbálkozik.Az elme az két dolog közt akar dönteni, mérlegel . A szív pedig egyszerűen csak szeret.

Nem tudnék tanácsot adni. Mert ha őszintén bevallanád mindkettőjüknek, hogy mit érzel, lehet ,hogy egyedül maradnál, és "megtanulnád", hogy "csak egyet lehet szeretni".Viszont mivel a társadalmi elvárás, felfogás , a legtöbb ember felfogása nem tolerálja azt amiben jelenleg vagy, lehet hogy el kel döntened hogy egy valaki mellett maradsz. Szerintem nem is az a lényeg ,hogy melyik mellett döntenél,hanem inkább az , hogy a benned lévő szerelmet eltudnád e mélyíteni , áttudnád e alakítani egy mélyebb szeretetté, amikor már nem igazán számítana a felszínen lévő különbség.

Igazán szerelmes csak egy emberbe lehetsz, és csak egy párod lehet, akivel kapcsolatban a hűség belső késztetésed kell, hogy legyen.

Ettől függetlenül lehet igazán nagyon jó barátod, még ha ellenkező nemű is az illető (nekem is van), de az egészen más dolog. Sosem gondolok rá úgy, mint "férfira".

Ajánlom a témában Francois Truffaut "Jules és Jim" című filmjét, elég tanulságos.

[link]

Szokás szerint most is a magukat erkölcsi fárosznak tekintő idealista fiatalok ontják itt a szebbnél szebb féligazságokat.

Kérdező, a szerelem elmúlik. Fél, két év alatt lebomlik az oxitocin, és a helyét jó esetben valami egészen mély, őszinte ragaszkodás veszi át. Természetes ez, hiszen az igazi szerelem életveszélyes állapot, nem lenne szerencsés egy életen át eufóriában élni. Szereted a férjedet, nincs ezzel semmi gond. Csakhogy! Az ember boldogságra termett, és önkéntelenül keresi is azt. Aki volt már igazán szerelmes, évekkel/évtizedekkel később újra akarja élni a CSODÁT. Nem tudatosan akarja, de minden sejtje áhítozik utána. És itt van a buktató. Az IGAZI szerelmet csak nagyon kevesen találják meg, és azt hiszik igazinak, amiben ők lubickolnak. Így aztán a legtöbben el sem tudják képzelni azt a fajta mélységet, amiről te beszélsz. Úgy képzelik, ez egyfajta döntés, egy irányítható folyamat. Lótüdőt az! Itt bizony csődöt mond emberi mivoltunk, csődöt mond az akarat, csődöt mond az erkölcs, csődöt mond a tervszerű életvitel.

Szóval, hogy rövidre fogjam: igen, szereted a férjedet, és szerelmes vagy valaki másba.

Miquel szépen tudományosan , tényszerűen megállapítottad a "teljes igazságot".:))

Azért én nem vagyok ilyen merész , hogy egy ilyen kérdésben kimerném jelenteni, hogy mi az "igazság".

A szerelem , és a szeretet kérdését mi emberek annyira komplikálttá tettük, hogy ember legyen a talpán, aki itt helyére teszi a dolgokat.

Értem én , hogy miről írsz, és azt kel mondanom,hogy az "általános féligazságnál",igazabbnak tűnik a Te "féligazságod". Ezzel nem azt akarom sugallni, hogy én birtokában lennék a teljes igazságnak.Nem dehogy!

Inkább csak azt akarom mondani, hogy ennyire leegyszerűsíteni sem lehet ezt a kérdést.

Igen, van az az úgynevezett közismert "szerelembe esés", és van a "szerelembe emelkedés".Ezek időnként átfedik egymást jól megtévesztve bennünket földi halandókat.:)

Aztán jobb esetben a "szerelem" átlényegül "szeretetté".No és melyik "szerelem" alakul át a "hamis" vagy a "valódi", és milyen szertetetté , hamissá , vagy valódivá!?

No és ha a valódi szerelem átlényegül valódi szeretetté, akkor nem lehet , hogy a szerelem ,és szeretet eggyé válik ?! Szerintem nagyon is lehetséges. No és ha ezek után leszek "szerelmes" , "más valakibe", akkor biztosra mondhatom, hogy az egyiket szeretem a másikba pedig szerelmes vagyok?

Nem egyszerű ez a kérdés, illetve valami azt súgja , hogy mégis sokkal egyszerűbb akkor ha nem pusztán csak a szokványos elménkkel próbáljuk megérteni .

Igen,azt hiszem,hogy közelebb kerülhetünk a valósághoz, ha az elméleti fejtegetésen túl, a "gyakorlati megtapasztalást" célozzuk meg.

Bizonyára többet megtudhatunk , /közvetlenül/ ha szerelembe , szeretetbe emelkedünk.

Na igen azt mondják a "féligazságok" , hogy a szerelmet nem lehet csak úgy előidézni,nem lehet akarni "hogy én most szerelmes akarok lenni".Azt mondják, ha szerencsénk van akkor váratlanul betoppanik az életünkbe.No és örüljünk ha legalább egyszer az életünkben megtapasztaljuk ezt az "állapotot".

Én azt mondom,(illetve előttem ezt már sokan megállapították) hogy igenis elő lehet tudatosan hozni magunkból a "szerelmet -szeretetet" .Természetesen ez is egy "féligazság", mert pusztán csak akarással biztos hogy nem fog menni.Hiába akarok én szerelmes lenni Jucikába, így önmagában nem fog menni, ez majdnem biztos.:)

Viszont megtanulhatok szerelembe -szeretetbe emelkedni, ez is biztos.Azért állítom ezt biztosra , mert megtapasztaltam.Ezek után már egyáltalán nem állítom azt , hogy a szerelem vagy jön érted, vagy nélküle kell leélni az életedet.

Tudom,hogy ezt meglehet tanulni, no nem úgy mint az iskolai tananyagot, ez teljesen másképp működik. A "meditáció ", és "egyéb más technikák", segíthetnek.

Tehát a szerelmet "meg lehet tanulni", először akarni kell , aztán az akarást 100%-ban félre kell tenni. Csak ekkor "működik".Ez talán ellentmondásosnak tűnik, de talán nem véletlen az a megfigyelés hogy "ha az igazsághoz közeledsz ellentmondásokba fogsz ütközni". No persze úgy tűnik, hogy nincs is ott valódi ellentmondás, csak a "szokványos elme" megközelítéssel tűnik úgy.

Valójában nagyon könnyű "megtanulni a szerelmet", de egyben nagyon nehéz is.Talán az egyik legnagyobb akadály az , hogy többnyire nem hisszük el , hogy lehet "tanulni".

Na igen, a szavak , a szokványos elme megközelítés szintjén ebben is van "ellentmondás" ,meg "féligazság".

Valójában úgy tűnik, hogy a szerelem- szeretet ott van mindegyikünkben , nem kel azt "tanulni", csak valahogy hozzá kéne férnünk ,meg kéne nyitni hozzá egy kaput, vagy legalább is az "akadályokat" el kéne tüntetni a "kapuból". Ezt viszont meg kell "tanulni", hogy hogyan.:)