Anyukák, akik eltökélték, hogy a férjükkel is fognak foglalkozni a szülés után: mennyire sikerült ezt megvalósítani?

Azokhoz szól a kérdésem, akik már szülők, és a gyerek születése előtt úgy gondolták, hogy a kapcsolattal fontos foglalkozni akkor is, ha megszületett a gyerek. Ezt mennyire sikerült kivitelezni ténylegesen? Akiknek sikerült, mennyi külső segítségük volt?

Mindig úgy gondoltam, hogy a család alapja a pár, és nagyon fontosnak tartom, hogy a férjem ne érezze majd elhanyagolva magát, ha gyermekünk születik. Egy csecsemő ellátása rengeteg energia, aztán ha már két, vagy több gyerek van, akkor még több idő kell rájuk. Hogyan lehet így megőrizni a kapcsolatban a tüzet, illetve, hogy ne alakuljon ki távolság? Én elsősorban feleség szeretnék lenni, és másodsorban anya, de hogyan lehet ezt a gyakorlatban megoldani? Nyilván ha gyereket vállalunk, akkor nem azért tesszük, hogy ne töltsünk vele az igényeinek megfelelő mennyiségű és minőségű időt.

Ti hogyan csináljátok? Mindenféle tipp érdekel.