Akik az első barátjukkal/barátnőjükkel házasodtak össze, vagy fiatalon elkötelezték magukat, nem bántátok meg hogy nem ismerkedtetek több férfival/nővel? Hogyan alakult később a kapcsolatotok?

Én az ellentábort képviselem, és a gyerekeimet is mindig erre biztattam. A szerelemnek, a szex élvezetének vannak fokozatai. Mi, emberek pedig nem vagyunk egyformák. Egyik emberrel csak egy langymeleg liaisonra vagyunk hangolva, a másiknak egyetlen érintése a hetedik mennyországba röpít minket. És a legszörnyűbb az egészben, hogy MINDIG CSAK UTÓLAG tudjuk meg, hogy felejthető momentum volt csupán, vagy mély nyomot hagyott hagyott bennünk. Mert amíg tart, amíg él, mindig azt érezzük a legerősebbnek a legszebbnek, a legforróbnak. A szerelmeket előrefelé éljük, és visszafelé ítéljük.

Szex. Mindenkivel más. Közel 50 kapcsolatom volt. Nem azért, mert skalpot gyűjtöttem, hanem mert az igazit kerestem, aki MINDEN TEKINTETBEN a társam tud lenni. Nem alkudtam, ha valami nem stimmelt, továbbléptem. 6, vagy 7 emlékezetes kapcsolat volt csupán, a többi csak amolyan hétköznapi élvezet. Tűzoltás.

Visszatekintve a rengeteg kommersz aktusra, elborzadok, hogy viszonyítási alap híján olyannal kellett volna beérnem. Sem öröklétben, sem reinkarnációban nem hiszek, nagyon is fontos szempont tehát, hogy kivel kötöm össze ezt az egyetlen életemet.

És még valami: A feleségem hasonló elvek mentén élt. Neki is sok partnere volt előttem, ő is az igazit kereste. Belegondolni is szörnyű, mi lett volna, ha akár csak az egyikünk is feladja az elveit, és leragad valaki más mellett.

Úgy tűnik, a gyerekeim is megtalálták a nagy Ő-t, és hallatlan boldogság látni a vegytiszta szerelmüket.

Én 20 éves korom vége felé ismertem meg, és jöttem össze a feleségemmel. Ő akkor 24 volt. Vele vesztettem el a szüzességem. 22 éves voltam amikor összeházasodtunk.

Soha nem volt célom minél több nőt megd-gni, skaplokat gyűjteni. Megtehettem volna kamaszkoromban, lett volna annyi tinipitsa aki szétteszi a lábát, de engem ez nem érdekelt, egyenesen taszítanak az ilyen afférok. Undorodom a könnyűvérű nőktől, akik fűvel fával lefekszenek és 25 éves korukra már több farkat fogtak mint kilincset. Olyan elhasználtak.

Félreértés ne essék, nincs bajom azzal, hogyha valakinek van tapasztalata, nem a nászéjszakán óhajtottam a feleségemmel lefeküdni és szüzességét venni, de azért van egy határa a partnerek számának nálam. Amire már azt mondom hogy köszi de kihagynám inkább.

Pl egy 24 éves nő ne legyen túl 10 pasin szerintem. A feleségemnek pl ennél jóval kevesebb volt.

Nem telt el azóta hosszú idő, csak néhány év, de engem azóta sem érdekel más. A feleségemet választottam, vele imádok élni, őt szeretem, őt ismerem, isteni vele az ágyban. Nem érdekel sem más, sem a mással való szex. És ismerem magam annyira, hogy tudjam, ez nem fog megváltozni. Én nem vagyok az a fajta ember és kész.

Mindenkinek mások az igényei. Nekem egy, hozzám tökéletesen passzoló nő kellett és meg is kaptam. Ennyi.

Ezek mellett pedig más fontos oka is van annak, hogy nem fekszem le mással.

1. utálom az óvszert /nem érzek benne szó szerint semmit/, ezért nem használom

2. Viszont félek a nemi betegségektől.

Szóval nem fekszem le másokkal ezen okok miatt SEM. Amellett hogy szeretem a feleségem, ezért sosem csalnám meg.

6-os

Tapasztalatból mondom, ha így érzed, nem fog elmúlni. Imádkozz, hogy ne találkozz azzal a pasival, akivel már 2m-ről izzik köztetek a levegő! A párom és én ilyenek vagyunk, volt párom mikor megismerkedtünk, de semmi nem számított, csak ő. Ez most is így van. Egyszerűen túl erős volt a vonzódás kettőnk között.