A remény hal meg utoljára?

10 év házasság után 2 gyerekkel most válok.Karácsony előtt 2 héttel a férjem lefeküdt a kislányom iskola társának az anyukájával.Amikor ez kiderült,mondtam neki,hogy hajlandó vagyok ezt a békát lenyelni és kezdjünk mindent tiszta lappal.De nagy sírás közepette közölte velem,hogy nem biztos,hogy képes ezt a kapcsolatot lezárni.Nekem ez volt i-re a pont akkor döntöttem úgy,hogy elköltözöm a nagymamámhoz a gyerekekkel.Más nap amikor mentem a maradék dolgaimért az a másik nő a két gyerekével már ott feküdt a gyermekeim ágyában,aminek ők is szemtanúi voltak.Én heteken át kértem a volt páromat,hogy gondolja át és ne döntsön hirtelen,hiszen közöttünk többről volt szó,mint puszta szex.Igaz,hogy 4 éve gondjaink voltak a sexuális életünkkel is és tiszteletlen is volt,amivel sokszor megbántott úgy,hogy észre sem vette.Nőnek évek óta nem éreztem magam mellette,de ennek ellenére én még mindig szerettem és nem csaltam meg soha,meg sem fordult a fejemben.És most egy sokkal idősebb,gyerekes anyára cserélt le nem törődve azzal,hogy mit tesz velünk.A kislányomat azóta kiírattam a suliból,mert osztálytársak voltak a gyerekeink azzal a másik nővel és ez így nem maradhatott.Én kértem,h menjenek el,de nem tették meg.Egész januárban ment a harc,végül én adtam be a válást,mert nem hinném,hogy ebből bármi is lesz még.Fáj nagyon,de ti mit tettek volna a helyemben...