Mekkora esélye van egy férfinek és egy nőnek arra, hogy úgy éljenek házas életet, hogy életük végéig együtt maradjanak?

nem tudom neked már visszakeresni, de statisztikailag a párkapcsolatban (nem csak házasságban) élő embereknél :10-ből 9-nek van kapcsolati problémája. ez azonban sztem sokaknak nem tűnik fel, hazudnak maguknak vagy homokba dugott fejjel élnek együtt (több példát ismerek, ahol a pasi - igaz plátoian- de beleesett egy harmadikba, később más uton kiderült, de a pasi hazudott rola a lánynak, aki a buta magyarázatokat is elhitte, pedig értelmes, egyetemet végzett lányok voltak- illetve ahol már az első években félrement a pasi elég gyakran, de mai napig ő élete nagy szerelem a csajnak . egyébként ezek a pasik jófej meg normális ,alkalmazkodó, békés emberek az élet más területein, talán ezért is akarnak annyira hinni nekik a lányok. szoval nem rossz emberek semmilyen más szempontbol ). másik adat, amire emlékszem : 100 párkapcsolatban élő emberből 7-10 az, aki tényleg boldog, akinek tényleg jonak tartja a kapcsolatát minden szempontból. ez azért is érdekes, mert 100 ember az 50 párt jelent, ergo ott is az van, hogy az ő párjuk viszont nem gondolja ezt. aztán másik adat : kapcsolatban élők minimum 25%-a bevallja, hogy mással szeretne együtt lenni , nem a párjával. persze ettől joval többen vannak szerintem, csak ennyi vállalja fel. a válási statisztikák : joval 50% felett van már a 100 házasságra juto válások aránya. jelenleg. DE ! sztem itt sztem nagyon fontos lenne kitérni arra, hogy abban a 100 házasságban, amire 50-60 válás jut, még a mai napig benne van az a réteg, akik most vannak 60-90 év között, és amikor ők házasodtak, akkor nem tartották még normálisnak, hogy egy pár váljon és ne élje le együtt az életét. ha ők majd "kihalnak", akkor fog robbanni a bomba, hogy sokkal több válás jut a meglévő házasságokra, most sztem az ő adataik szinezik pozitivabb irányba a dolgokat..

sokan szoktak hivatkozni valamiért régi szép időkre. bocs, de sztem nem az emberi természet változott nagyon nagyot, hanem már fel lehet vállani, hogy nem vagy boldog, nem illetek össze, nem kell kényszerből leélni együtt egy életet. illetve ma már nem félig mindegy alapon akarnak házasodni és párt találni az emberek, hanem szerelemből. szoval igen, rossz az, hogy elértéktelenedtek a kapcsolatok, de ott van mellette a mai kor előnye, hogy nem kell magadra kényszeriteni , amit nem akarsz és nem kell a sarki jóskapistával összeállnod, mert nincs épp másik szabad legény a faluban.. persze, hogy akkor még nem számitott, mert robotolt mindenki a földeken meg a gyárban. tényleg ilyen életet szeretnétek megint ? ugyanakkor el is van tulozva a dolog , ömlik a médiábol , a romantikus amcsi filmekből, a szerelmes popdalokból, hogy neked az igazit, a nagy őt kell megkeresned ... piedesztálra van emelve a párkapcsolat, átvette azt a szerepet, amit régen a vallás és Isten jelentette az embernek. és leginkább nők dőlnek be neki. nem véletlen, hogy annyi, de annyi társfüggő nőt látok a környezetemben. összességében azért én a mostaniban látok sokkal több jot, mint ami régen volt... egyébként az én szüleim is 31 éve házasok, nem voltak soha boldogok, se szerelmesek. persze együtt leéltek egy unalmas életet miattunk, a gyerekeik miatt, és közben jol megutálták egymást.. nem vagyok benne biztos, hogy a válás rosszabb, mint a rossz házasság, sőt. én is hozom magammal a feszültségeket, szülői mintákat, amikkel meg kell küzdenem. nem csak az elvált szülő gyereke viszi magával.. a nagyszüleim generáciojában se nagyon látom azt a sok boldog, békében, szeretetben megöregedett párt, amiről sokszor olvasok.. sztem aki ebben hisz, az nem lát bele ugy igazán azokba a kapcsolatokba és tulszinezi. persze ettől még biztos vannak jo kapcsolatok is.