Akinek volt már viszonya, vagy beleszeretett másba, válaszolna?

Viszony???

Nem csaltam meg fizikailag, de az nem normális, h naponta több száz levelet váltunk, ha egy napig nem beszélünk akkor már minden bajom van és neki is.

Tudjuk nagyon jól, h fölösleges próbálkozni, mert akkor már nem lesz meg a varázsa.

Így se jó, de kiszállni én már nem tudok.

Igen, én.

A visszatáncolás után már semmi sem olyan, mint előtte volt, még pár évig együtt voltunk, de utána vége lett a kapcsolatnak. Én mentem el. Azóta megismerkedtem egy olyan férfivel, akivel kompromisszumok nélkül szeretjük egymást, sok éve.

Szia! A mi történetünk...

6 éve vagyunk együtt. Rengetegszer szakítottunk. Voltunk másokkal. Neki is volt új barátnője, nekem is új pasim. Aztán mindig újra összejöttünk. Sokszor megcsaltam (egyáltalán nem vagyok rá büszke), de ő is sokszor megcsalt. Szerettük egymást, de amikor kicsit összevesztünk, ès jött egy jó pasi/csaj, akkor mindketten éltünk a helyzettel. Itt leginkább randizásokra, flörtölésekre gondolok. Nagyon bizalmatlanok voltunk egymással a végére. Már attól rosszul voltam, ha elment a haverjaival valahova. Emellett az önbecsülésem is lecsökkent. Már mindent bevetettem, hogy én legyek a legszebb neki, és hogy ne lépjen félre. Persze mostanra rájöttem, hogy lyukat lyukkal akartam betömni. Hogy oldódott meg?! A barátom elkezdett érdeklődni a Biblia és Isten iránt. Rengeteget olvasta a Bibliát és egyéb azzal foglalkozó kiadványt. Mondanom sem kell, hogy nemhívő lévén rosszul voltam az egésztől. Irritált az, hogy megváltozott és hogy engem is meg akart változtatni. Ismét szakítottunk emiatt. Aztán rájöttem, hogy szeretem és hogy valójában előny a változàsa. Sokkal szelídebb lett, nem ordítozott, nem beszélt csúnyán, hűsèges lett hozzám, békés, rendszerető lett. Sokat segített a házimunkában stb. Mintafèrfi lett belőle. Persze ez nem jelentette azt, hogy én is vallàsos lettem. Tetszett, hogy ilyen jó hozzám, így nem támadtam a hitéért. Később kíváncsi lettem én is ezekre a dolgokra, majd én is elkezdtem olvasgatni a témában. Engem is magával szívott a dolog. Eleinte csak a tanítàsok, idézetek tetszettek. Jóval később pedig elkezdtem HINNI. Hogy milyen jelenleg az èletünk? Csodálatos. Én is, és ő is rengeteget változtunk. A kapcsolatunk pedig... annyit mondanék, hogy mindenkinek ilyen párkapcsolatot kívánnék és azt mondanám, hogy ennél kevesebbel nem szabad beérni. Jelenleg a házasságot tervezgetjük. Mondhatjuk, hogy nem is veszekszünk. 1-2 kis finom 1 perces szócsata előfordul néha-néha, de ott sem kiabálunk, ordítozunk egymással. Mindenben segítjük egymàst és annyira szeretjük egymást, hogy eszünkbe sem jut megcsalni egymàst, még megnézni sem nézünk meg 1-1 jó pasit/csajt az utcán. 1 órát sem birunk ki egymàs nélkül, olyan, mintha sziámi ikrek lennénk. :D Az életünk nem csak a párkapcsolat terén változott meg, hanem minden téren. Végre igazán boldogok vagyunk. És azt gondolom, hogy ez kizárólag Istennek köszönhető. Ha ő nem lett volna velünk, egy kudarc lett volna a párkapcsolatunk. A boldogság csak általa èrhető el.

Tény, hogy a vallásosak (mindegy milyen vallásúak) átlagosan boldogabbak mint a vallástalanok.

Az is tény, hogy a vallásos párok többször csalják meg egymást mint a vallástalanoknak.

Talán összefüggés van a kettő között? :)