Hogyan tegyem túl magam a szégyenérzeten?

A férjemmel az utóbbi időben nagyon jól alakultak a szexuális dolgaink. Olyan vágyakat is elmondtam neki, amit eddig soha. Elindult valami sokkal jobb, amire évek óta várok és élveztem. DE. Ennek az örömnek a hatására (is) előjött belőlem olyan erősen a szexuális vágy, hogy nap közben sem bírtam ezt titkolni. A másfél éves kisgyerekünkkel játszottunk délután, miközben erős utalásokat tettem, hogy nagyon kívánom a férjem, a szexet. Fura pózokban tornázgattam, táncoltam stb. Este már nagyon be voltam őrülve. A gyerek közöttünk alszik el, de később átvisszük a saját szobájába. Amikor már félig aludt a baba (ő nem látott, nekem háttal feküdt) a melleimmel elkezdtem játszani, a felsőm már levettem. A férjem keze a baba combján volt, így jobban elalszik. Hátulról (a gyereknek) hozzáértem a férjem kezéhez a mellemmel), amikor rosszallóan rám szólt: a csöcsöd a gyerekhez nyomod? Nagyon elszégyelltem magam az egész délután miatt is és elment a kedvem mindentől. Másnap a férjem mondta, hogy tetszik a dolog, a testem, szívesen játszik is vele, ha a gyerek elaludt a szobájában, de neki nem fér bele, hogy a gyerek előtt ilyet csináljak. Azóta eltelt már két hét, közeledni is próbált (mintha mi sem történt volna), de egyszerűen nem megy semmi, hárítok. Annyira erős bennem a szégyen, mindig az jut eszembe, fürödni sincs kedvem, mert a testről is csak "az" jut az eszembe. A női és az anyai énem is totál szégyenben van. Nem tudom a megoldást. Az idő nem segített.