Hazug disznó a férjem, mégse tudom elhagyni! Mit tegyek?

:)

Elsősorban a kislányomat nézném ! Én már másodlagos vagyok ha van egy gyerekem aki azért nem kap nagyobb anyagi biztonságot mert az apja rászokott a cigire és felélték a tartalékokat !

Sajnos azt látom hogy a férjed ki szeretné húzni magát a kötelességei alól hiszen az apa a családfenntartó ... !

A megcsalást sem néztem volna el !!!

Érthető hogy a családod nem éppen kedveli a férjedet de szerintem a szüleidhez bizalommal fordulhatsz !

Én is azt tenném ! A gyereket elvinném az oviba és elkezdenék azon gondolkodni hogy hogyan biztosítsak neki normális életet ! Nem pedig csöbörből vödörbe esni a férjemmel kapcsolatban

Szerintem mindenki szívesen leírja a tanácsait de ha nem fogadod meg akkor mit sem ér az egész !

Tudom hogy nehéz de ezt nem viheted így sokáig nem veheted át a férfi szerepét !

Idővel majd visszagondolsz és azt mondod majd hogy miért nem előbb léptem meg ezt a lépést !

Remélem tudtam segíteni !

Ha bármi kérdésed van írj nyugodtan privátba is ! Szívesen adok tanácsot :)

Már nem az első ilyen stílusú kérdést olvasom. Elég régóta vagyok itt az oldalon, és senki sem szokott fiktív neveket adni. Most meg a férjed, aki legyen Zoli, és egy másik kérdés, ahol az alkalmi szeretőről kiderül, hogy nős, ő meg legyen Viktor.

A leírás részletes, cseppet sem személyes...

Már megint valami szakdolgozathoz gyűjt valaki anyagot?

1. Aki gyereket csinál, annak nincs depresszió, meg ilyenféle úri muri. A gyerekéért felelősséggel tartozik, ha a belét kiköpi is.

2. A válás nem Tibi bácsi három kívánság műsora - ha az egyik fél beadva a válókeresetet, akkor a bíróság felbontja a házasságot.

3. A megcsalást meg lehet bocsátani, de, mint a példa mutatja... minek?

A férjed nem depressziós, hanem önző... járasd el kezelésekre, ha erre hivatkozik. Ha nem megy el orvoshoz, akkor meg lehet mondani, hogy megnézheti magát.

Ő már nem érzi jól magát veletek, próbál elhatárolódni, ezért is nem foglalkozik a lányotokkal. Nem akarja tudomásul venni, hogy apa.

A végén még ő fog otthagyni...

"Szeretni azt jelenti, hogy fölfelé nézünk egymásban. Ha ez nincs, tudd, hogy már nem szeretsz, vagy nem szeretnek.

Egy kapcsolat - még a jó is - sokféle gyötrelmet rejthet magában. Vad indulatokat, haragot, kétségbeesést. Néha hűtlenséget is. Mégis azt mondom: addig érdemes benne maradni, amíg a "szív szeme" átlát a viharok felhőin. Amíg benne van az, amit szeretetnek nevezünk. Akkor kell kiszállni, amikor azt érzed, hogy egy kapcsolat rosszabbá tesz, lesüllyedsz benne. Ez a "ne tovább!" pillanata.

A szeretet azt jelenti, hogy fölfelé nézünk egymásban. Ha ez nincs, tudd, hogy nem szeretnek. Bármi lehet két ember között: összeveszhetnek, szakíthatnak, megbánthatják egymást. Néha a megcsalás is előfordulhat. Egy nem fér bele: ha nem fölfelé néznek rád, hanem közönyösek, vagy lefelé tekintenek.

A szeretet ugyanis hatalmas felhajtóerő. Emel, s túllép minden ellenerőn. Megbocsát, kiegyezik, és nem enged el. Nem akar elmenni. Láthatatlan karokkal ölel - akkor is, ha a lelketek másik, alacsonyabb szintjén éppen összevesztek, vagy megbántjátok és ellökitek egymást.

Amíg szeret valaki, többnek lát, mint amilyen vagy. Szebbnek, okosabbnak, kedvesebbnek, kívánatosabbnak. Fölfelé néz rád. Nagyobb értéknek vél, mint amilyen vagy. Azért sem akar elengedni, és te is így vagy vele. Ha ez a "fölnézek benned" megszűnik - vége a szeretetnek. Onnan kezdődik a közöny, az idegenség. Ilyenkor már nincs oldószere az indulatoknak. Megszűnt köztetek az, ami összetartott. Sőt, így is mondatnám: ami miatt érdemes volt együtt maradni. Ilyenkor már nem húz a mágnes. Jobb különválni.

Ha nincs szeretet, menj tovább. Nem vesztesz semmit. Sőt, néha nyersz: önmagadat."

(Müller Péter)