Bent maradni egy rossz házasságban csak az anyagiak miatt?

A nagy "kifele kívánkozásnak" nehogy az legyen a vége, hogy ő hamarabb hajít ki téged,mint te őt, mert a nagy űrben valakitől megkapja, amitől neki teljes a kis világa, és mindjárt elfelejti a veletek járó sivárságot...

Van anyagi hátteretek, van gyereketek, te veszítesz többet, ha szakítotok. Nem elég ok ez arra, hogy ne kifele tendálj, hanem próbáld újra meghódítani vagy tegyél valamit, hogy úja minden rendben legyen? te figyelsz rá úgy, ahogy te igényelné? Te kedveskedsz neki? Mindig kettőn áll a vásár!

Egyébként mit nevezel Te teljesebb életnek? Ha gürizel 12 órát 8 órányi minimálbérérét, vagy max 100 ezerért? Hogy mindig csak rohansz, reggel, este, egyfolytában számolsz, hogy kijöjjetek, hogy mindenre fussa, ami létszükséglet Hogy pihenés, nyaralás kizárva, mert kell erre-arra? Bár értem, nyilván a teljes élet az, amikor mindenre van idő, mindenki tökéletesen kipihent és csüng a másikon, hogy mivel kedveskedhetne neki, és persze mindezt egy halom pénz tetején, ami a fán nő, mert megkeresni a nagy teljességben senkinek sincs ideje.

Nálam hétvégén telt be a pohár. Van két gyerek, akikről viszont nem tudnék gondoskodni, ha külön mennénk.

Miután megszületett a kisebb, megszűnt a munkahelyem, ahova részmunkaidőbe is visszavártak. Azóta keresem a helyem, pár hónap és lejár a gyes és nem találok semmit. Sajnos csak részmunkaidőt tudok vállalni.

Szóval meg vagyok lőve. És nem a terepjáró, mert bár van kocsi, hiteles. Lakás nincs, bérletben lakunk. Fogalmam sincs, hogyan csináljam.

Hát, nekem ez kevés lenne. Nyilván nem lenne rossz olyan anyagi körülmények között élni, mint te, de ilyen házassággal/családi élettel, inkább köszi, de nem, maradok a saját életemnél. Mondjuk ez sem rossz, telik mindenre, ami kell, csak nem kacsalábon forgó palotában lakunk, hanem egy kis lakásban, nem terepjáróval járunk és nem Bora-Borán nyaralunk, hanem a Balatonon. Százszor inkább választanám ezt az életet, a szerető, odafigyelő férjemet, jó házasságomat, mint azt a luxust, ami téged vesz körül.

A barátnőm viszont nem így gondolta, ő együtt volt már az igen gazdag pasijával, mikor szerelmes lett egy tök egyszerű srácba. Hónapok vívódása után döntött, a pénzt választotta a szerelme helyett, elmondása szerint ő sosem lenne boldog, ha nem lenne gazdag. Azóta feleségül ment a pénzes pasihoz (aki egyébként egy 30 éves, nagyon jóképű, normális srác, önerőből ért el mindent, csak épp a barátnőm nem szereti). Olyan helyekre járnak nyaralni, amiket én max. képről láthatok, nyaralót vettek a Balatonon, luxusautókkal járnak, méregdrága ruhákat vásárol a csaj, minden megkap, amit kiejt a száján. És hogy boldog-e? Nem. Nem szereti úgy a férjét, ahogy kéne, nem működik a szex, egyre jobban kifelé kacsintgat, csak idő kérdése, és meg fogja csalni. De persze csak titokban, mert túl sok a veszítenivalója. És ő azt mondja, jól döntött anno. A világ minden kincséért se kellene ez az élet.

Elgondolkodtató. Ha úgy érzed, nem vagy boldog, de a házasságod "megéri" neked, hiszen nem kell értelmes munkát végezned, csak otthon bohóckodni, és a férjed adja a zsét, akkor hozd ki belőle a legtöbbet!

Én a helyedben költeném a pénzét, eljárnék a barátnőimmel velneszelni, vinném a gyereket ide-oda, kiruccannék vele Bécsbe, akármi. Hozd ki a helyzetből a legjobbat, ha félsz változtatni. Nem kötelező változtatni, mert akkor meg lehet, hogy a luxus hiányozna neked, ha már ennyire megszoktad!

Attól függ, hogy neked ki a fontosabb: egy szuper terepjáró és az anyagiak - és akkor tűrsz; vagy a szabadság, a boldogság, és akkor válsz és nélkülözöl, és mindent nulláról kezdesz újra.

"Vagy boldogabb lennék egy átlagos, mégis teljesebb élettel???"

Ha neked a nem átlagos életet a jólét jelenti, akkor nincs is miről beszélni.

A teljes életet és a boldog életet soha nem egy lepusztult alkesz (vagy egy alkesz-karrier elején járó pasi) és egy rakás vagyon jelenti. De ha belepunnyadtál egy rossz házasságba és a jólétbe, akkor nemigen fogsz megmozdulni, bármit is mondunk neked.