Miért csinálják ezt velünk a haverjai?

Sziasztok!

3 éve vagyunk házasok, van egy kisbabánk. Igazából jól működik a kapcsolatunk. Egy dolog van csupán, ami visszatérően zavar. Egyszerűen már nem tudok átsiklani felette. A férjem mikor megismerkedtünk már a 30-as évei végén járt, én az elején. Nem voltunk már gyerekek. Én már egyszer elváltam még régen (25 évesen), a férjem még nem volt nős. Tisztában vagyok, voltam is vele, hogy van múltja, nem egy nő volt csak az életében. Ez nem is zavar. Ami bosszant, hogy bármikor, bármerre megyünk, a "haverjai" mindig tapintatlanul beszólnak. Mikor a lakást árultuk, jött egy érdeklődő (haver barátnője) és második kérdése az volt: "Te jártál ugye az Erzsivel?" Mikor kocsit vettünk egy haverjától: "Na, ezzel is fuvarozhatod majd a Henriettát!" Elmentünk ebédelni, összefutottunk egy másik haverjával, oda ült, és "Mi újság a Marival?"

Ez megy 3 éve. Az elején még azt gondoltam, hogy majd idővel elmúlik, megszokják, hogy már én vagyok a párja, család vagyunk, le fognak állni. De nem. A férjem meg ilyenkor nem szól semmit, csak megvonja a vállát, vagy elvicceli a dolgot. Jól esne, ha megmondaná nekik ezeken az alkalmakon, hogy "Nézd, nekem már feleségem van, gyerekem, boldogok vagyunk, nem érdekel ez és ez a személy!" De ő nem szól semmit. Ha mondom neki, akkor meg kiakad, hogy mit piszkálom ilyenekkel. Ő a helyemben elsiklana felette, mert kit érdekel. De engem mégis zavar. Főleg az utolsónál, a kocsivásárláskor akadtam ki, hogy hogy jön ez ide, és kit érdekel, hogy előttem kit fuvarozott a kocsijával...

Férjemmel nem lehet erről beszélni, mert már nyaggatásnak veszi fel, és egyszerűen elzárkózik, mert, hogy ez hülyeség. Bennem meg minden alkalommal megy feljebb a pumpa. Egyszerűen nem hiszem el, hogy hogy lehetnek ilyen bunkó haverjai, és miért csinálják ezt velünk...