Maradjak a feleségemmel a gyerek miatt?

"A legutóbbi balhénál közölte velem, hogy hagyjam békén, nincs szüksége a segítségemre."

Amikor én ezt csináltam, hogy mondtam a páromnak, hogy hagyjon békén, akkor egyszerűen szót fogadott: békén hagyott. De rafkós volt, mert nem is szólt hozzám. Teljes mértékben békén hagyott :D Ezen én úgy meglepődtem, hogy elgondolkodtam, talán én viselkedtem helytelenül. Azóta nincs ilyen gondunk.

Lehet ő is pont ezt érezte, hogy nem ezt vállalta... A babához hogy viszonyul? Problémás a baba? Mármint hasfájós, sokat sír, kel éjjel? Segítesz neki, ha kell?

Beszélgettek arról, hogy kinek mi a gondja a másikkal?

Ha a terhesség, gyerek miatt lett ilyen, akkor gyanakodnék arra, hogy a hormonváltozás miatt viselkedik így. Ha pár hónap múlva sem tér magához, akkor vagy elfogadja a segítséget, vagy tényleg nem lehet már kibírni, akkor költözz el kicsit, "hagyd békén" ahogy akarja. Nem tudom, mi baja lehet, de ez nem normális. A gyerekhez hogyan viszonyul?

A nők élete innentől kezdve már a gyerek körül forog, hallja, hogy az alakod már nem ugyanolyan, mint szülés előtt, te csak a gyerek után jössz, és úgy egyszerűen, mindenért az anya a hibás, amit a gyerek tesz vagy nem tesz. Ez nagy felelősség, lehet, bepánikolt és elment az életkedve. Én éreztetném vele, hogy támogatom, de azért van egy határ, viselkedjen emberként vagy irány a pszichológus. Nem igaz, hogy a védőnő sem vesz észre semmit!!!

Miért divat mindent a hormonokra fogni? Sok nő volt terhes, végig dolgozta a munkahelyén a 9 hónapot, végezte az otthoni munkát, de nem tomboltak benne a hormonok. Ahogyan szülés után sem. Ezt csak bebeszélik maguknak a nők.

A feleségednek pszichológusra van szüksége, nem arra, hogy babusgassák. Ha elválsz is, annak a gyerek issza majd meg a levét. Az ilyen hisztis nő a gyerekkel sem fog rendesen törődni.

3 gyerekes anya