Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mi a véleményetek erről? Mit tegyek? ("idegroham")
A páromnak gondjai vannak, amikor kiakad (sokrétű dolog válthatja ki belőle, általában hirtelen jön hirtelen megy)
Általában aprósággal kezdődik, felhergeli magát a végén már a haját tépi vörös, remeg, nagyon trágárul beszél, csapkod, eltör dolgokat, kárt tesz magában.
(Borzasztó ijesztő ilyenkor, és rettentő nehezen viselem amikor ilyen undorodok tőle, nem akaro vele lenni, amitől ő még hülyébb)
Szinte biztos, hogy gyerekkori agressziós dolgokra vezethető vissza, válás stb.
Elmegy pszichológushoz nemsokára, nem tudom az fog-e tudni segíteni.
Nagyon nehezen viselem, ilyenkor itt akarom hagyni.
Amikor nincs ez, szinte minden rendben köztünk.
Neki az segítene, ha ilyenkor aranyos lennék vele, hogy megynugtassam, de egyszerűen nem megy.
Attól, hogy nem nézek rá még idegesebb lesz. (ilyenkor nem tudok ránézni)
Szerintetek mit tegyek?
Eléggé szeretem, ezen kívül jól megvagyunk.
Egyébként nem vagyunk házasok.
Ha szereted, akkor támogatod abban, hogy eljusson szakemberhez.
Ha ő szeret téged és fontos számára is a kapcsolat, akkor pedig el fog menni és igénybe fogja venni a szakszerű segítséget. Hs nem teszi, akkor ott már gondok vannak a kapcsolatot illetően is.
Az sajnos nem elég, ha csak te akarod a változást, ha ő nem képes érte tenni és még el sem ment szakemberhez (tehát nem tudja milyen, nem tudja mi történik stb.), de már nyavalyog azon, hogy ő ezt senkinek nem mondja el- hát akkor ott megint van mint elgondolkodni.
Abba gondolj bele, hogy ok, hogy te ezt ideig óráig a szerelemre hivatkozva próbálod tolerálni- de vajon akkor mit tennél, ha a közös gyermeketeknek kellene ezt heti szinten végignéznie?
Ha komolyan tervezel vele, ha ő komolyan tervez veled és hosszútávon gondolkodtok, akkor azért képzeld majd el, hogy ilyen pszichés gondokkal, agressziókezelési problémával vajon milyen példát tud felelős szülőként nyújtani.
Ha a problémáját kellő önuralommal és intelligenciával nem tudja kezelni, akkor az már valamilyen pszichiátriai betegség felé hajló dolog lehet- biztosan az a legjobb megoldás, hogy te tolerálod a végtelenségig, ő pedig nem változik?
Szerintem nem.
Ahogyan azzal sem értek egyet, hogy a boldog, vagy legalább kielégítő kapcsolat leírható azzal, hogy "terrorizál... eléggé szeretem... egyébkén ezen kívül jól megvagyunk". Ugye?
Szép napot.
Kedves, utolsó!
Maximálisan egyet értek veled, pontosan ezeket gondolom át ilyenkor milliószor magamban főleg, mert pedagógus leszek.
Én nem szeretnék felelőtlenül egy oylan emberrel gyermeket vállalni akinek ilyen idegrohamai vannak, tisztába vagyok vele ez mit okoz(hat) egy gyermekben. Én ezt nem kívánom a gyerekemnek.
Igazából jelenleg abba maradtunk, hogy meglátjuk még 1 évig a pszichológus tud-e segíteni valamit.
Próbaidőn vagyunk, szeretne meggyógyulni, mert ez neki se könnyű.
Folyton frusztrált ez miatt (is).
Én ezt terrornak élem meg, de tudom, hogy nem felém irányul.
Próbálok ehhez jól állni.
Azért köszönöm a biztató szavakat!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!