Őszintén! Szereted a férjed?

Bár még nem a férjem, de igen, szeretem. Máskülönben nem lennék vele. Nem vagyok minden pillanatban szerelmes, sőt, jóval több azon percek száma, amikor nem vagyok az (most őszintén, a hidegben utazva, a boltban sorban állva, vagy hivatalos ügyeket intézve szerintem senki sem az...), de szeretem, és ez a legfontosabb. 30 év múlva nem a szerelem lesz az, ami összetart minket, hanem a megszokás, de hogy ne fulladjon az életünk unalomba egymás mellett, szeretni kell a másikat. Ha ez nincs meg az elején, akkor felesleges is belevágni.

Igen, nagyon szeretem, és nagyon boldogok vagyunk együtt már 5 éve, a fiával angyal, ahogy velem is :)

Mindennél jobban :)

Most epp a nem letezo peniszem is kivan vele ...

Nem.

Dejó, hogy itt mindenki szerelmes. Én egyre kevésbé szeretem a férjem és ő is engem. Sajnos.

Ja.Szeretem.Meg néha ki tudnám törni a nyakát!Trehány,ha kupi van a lakásban az miatta van,nem a gyerekek miatt.Na ilyenkor nem értem,h.minek vagyok vele?!Csak pakolhatok utána.Aztán jön pár szép nap,mikor segitökész,kedveskedik,akkor nagyon szeretem.Talán még szerelmet is érzek olyankor.Nem tudom,ki mennyi idő után mit érez,én néha szerelmes vagyok,néha úgy érzem csak megszokás,néha utálom!10éve vagyunk együtt.

Én nagyon szeretem az enyém, de tisztában vagyok vele, hogy szerencsém van. Sok problémát látok magam körül más kapcsolatokban, és nagyon megbecsülöm, hogy mi egymásra találtunk.

Igen, de vannak napok, mikor kikészülünk egymástól. De attól még imádom :)