Miért mondja gyakran az idősebb generáció, hogy nem szabad sokáig húzni az esküvőt, tovább kell lépni a kapcsolatban?

Az én anyukám azt mondta nekem, hogy ha egy pasi 2-3 éven belül nem vesz el, akkor már nem is fog, mert belekényelmesedik a kapcsolatba.

Megkap mindent anélkül, hogy felelősséget vállalna a kapcsolatért, anélkül, hogy elköteleződne. Akkor meg mi a fenének kösse le magát? Sokkal egyszerűbb kiskaput hagyni, egy egérutat a kapcsolatból, hogy könnyebb legyen lelépni ha úgy adódik.

Én is úgy vagyok vele, hogy számomra nem lett volna értelme évekig egy semerre sem tartó kapcsolatban maradni. Bár szerencsére én nem voltam ilyen helyzetben. Másfél éves kapcsolat után mentem férjhez. Mert a férjem el akart venni, és nem csak ígérgetett.

Járhattam volna úgy, mint egyik osztálytársam. Majdnem 6 évig járt egy pasival. A pasi csak ígérgette az összeköltözést, esküvőt, 30 évesen a lány már gyereket akart szülni. De lehúzott majd 6 évet vele, és még az összeköltözésig se jutottak el, mert a pasinak kényelmesebb volt anyuci pici fiacskájának lenni, és hogy mindent a hátsója alá raktak, és kiszolgáltak.

Végül azért szakítottak mert a pasi megcsalta.

A lány egyedül maradt 26 évesen, már majdnem 28. A legszebb éveit pocsékolta el egy jövőtlen kapcsolatra. Kezdhet mindent előröl. Párkeresést, kapcsolatkialakítást, és az idő telik. Gyerekre egyenlőre kilátása sincs. A szakítás óta nem talált még mást.

Az idősebbek meg szeretnek okoskodni, de azért abban igazuk van, hogy teljesen felesleges sok évet olyas valakire pazarolni, akinek más a jövőképe, hazudozik, ígérget....stb. Ezt le lehet szűrni 2-3 éves kapcsolatból. Ha ezek után sem hajlandó lépni semerre, akkor az már gyanús.

A megjegyzés szerintem egyébként akkor szokott előjönni, ha a feltételek adottak, a pár mégsem lép előre a kapcsolatban. Ez sokaknak furcsa lehet.

27/N

Sokféle okból mondhatják, lehet, hogy szeretnének esüvőre menni :)

No, de félre a tréfát, ha van értelmes indok a halogatásra, akkor halogatni kell! Értelmes indok pélkdául a tanulás is, főleg akkor, ha még egyikötök sem dolgozik. Ezt meg lehet nekik mondani szépen, hogy sértődés ne essék..

Azért, mert tapasztalatból beszélnek, és jelen esetben igazuk is van.

Ha valaki nem képes elköteleződni, akkor nem szabad belevágni semmiféle félig-kapcsolatba! Tilos gyereket vállalni (nagyon megsínyli a gyerek!).

Ha valaki eldöntötte, hogy házasodik, akkor eldöntötte és pont. Akkor az eljegyzés után minél hamarabb össze kell házasodni. A nagyapám mondta volt mindig - és nagyon okosan! -, hogy "hosszú jegyesség - rövid házasság". Igaz, és a fordítottja is.

Ebben nincs logika. Nem kell mindenütt logikázni, mert a házasságok alapja legtöbbször nem racionális és nem logikus, hanem érzelmi és ösztönös.

Ha elválik, akkor is egyszer már döntött (illetve válás esetén kétszer). A döntés mindig egy kimondott szó, egy pont a mondat végén. valaminek a felvállalása. Aki ezt nem képes meglépni, az hiába logikázik, lélekben mindig fel nem nőtt gyerek marad és az olyan ember nem való házasságra.

9-es teljesen jól leírta a lényeget.

Még egész fiatalon belefér egy nő életébe az ilyen- olyan kapcsolat,de 25 köröl már oda kell figyelni,mert csak "leamortizál" a pasi,aztán 5-6 év múlva lecserél másik 25 évesre(aki még szintén nem akar pár évig családot),te meg ott maradsz 30 körül,hülye szinglinek elkönyvelve,akinek biztos senki se elég jó...És kezdhetsz mindent nulláról úgy,hogy a legtöbb normális pasi már foglalt...Neke meg maradnak az elvált, kisgyerekes,zőrös 40 körüli fazonok(persze van kivétel).Sajna sok ilyet láttam a környeztemben szóval a 9-es válaszoló Anyukájának igaza van.Azért 2-3 év alatt bőven el lehet dönteni,hogy kell-e a másik hosszútávra vagy nem,a többi már csak felesleges időhúzás.