Házasságban élő asszonyok! Ti is gyakran csaljátok a férjeteket, és miért?

A kérdésre nem tudok ugyan válaszolni, mivel nem vagyok nő, sőt még asszony se és lány se. Sosem tenném férfiként ezt, ha szeretek valakit. Kérdezem én, ha valakit elfogadunk, tisztelünk, szeretünk, akkor hogyan vagyunk ilyen dologra képesek? Szerintem a hűtlenség csak olyan esetekben fordulhat elő, ha még kialudt a szikra. Ha mégis van olyan asszony, vagy férfi, aki képes félrelépni csupán szexuális ösztöneinek megélése miatt arról sajnos nem vagyok túl jó véleménnyel.

Ellenben engedjétek meg, hogy más oldalról közelítsem meg a dolgot. Valaki hogyan tud azután a tükörbe nézni, ha egy komoly kapcsolatban élő ember párját elveszi? Én nem tudnám megtenni egyetlen férfitársammal sem, mert undorodnék saját magamtól. Ennyire nincs beleérző képessége a másik félnek? Persze, ha vele tennék, akkor attól tartok már másként hatna az egész. A férfiak szerintem 99%-a képes lenne ilyet megtenni, de én szerencsére az 1-hez tartozom.

43: "Valaki hogyan tud azután a tükörbe nézni, ha egy komoly kapcsolatban élő ember párját elveszi"

Nem ő fogadott hűséget a másik félnek.

Komoly kapcsolatban élő ember párja meg nem akaratlan báb, akit csak úgy el lehet venni, hanem felnőtt ember, aki tud dönteni.

Mondom úgy, hogy sosem csaltam meg a férjem, ellenben ő engem igen. Nekem is lett volna korábban lehetőségem, igazából meg is inogtam egy picit, de végül úgy döntöttem, hogy mégsem megyek bele.

Ifjú lánykoromban pedig a munkahelyemen több férfi is próbált kikezdeni velem, pedig nem kellettem magam előttük, mert volt barátom. Amikor rákérdeztem, hogy na és az asszony, akkor jött a süket duma, hogy mi már nem vagyunk úgy együtt, meg csak most nem hagyhatom el, mert blabla. Úgyhogy szerintem a megcsalásos esetek nagyon nagyon kis hányada csábítás, a legtöbbször maga a férj kezdeményez más nőnél. A csábításos esetek sem megerőszakolás, úgyhogy ott is lett volna lehetőség nemet mondani.

háromszor csaltam meg, amikor külön voltunk majd egy évig, de nem szünet, csak másik országban éltünk...

azért tettem, mert ő amúgy... nem szereti. már együtt élünk azóta, megbántam, de akkor elegem volt, hogy tudtam, ha össze is költözünk végre, akkor is kb. 3 havonta fog hozzám nyulni.

imádom, nála jobban sose szerettem senkit... de a szex kell! minden nap szenvedek hogy ő nem adja meg azt nekem amire vágyom... mikor megcsaltam akkor is arról fantáziáltam, hogy vele vagyok. de ő ... neki nincs rá igénye, aszexuális.

amikor otthon voltam abban az egy évben, eléggé eltávolodtunk, és már rohadtul hiányzott minden. és sajnos abban sem voltam biztos, hogy egyátalán visszavár-e, mert sose mutatta ki.

de most itt vagyunk együtt, én meg megbántam persze, és próbálom elfelejteni azt az egy évet.

Nem vagyunk házasok, de régóta együtt vagyunk. nekem ő az első az életembe, elég későn jött ő is. :S Épp ezért vagyok annyira hálás a sorsnak érte, hogy nem bántanám meg. Köszönöm h van nekem. És ha gondunk adódik, majdcsak elviselem/elviseljük valahogy. :D

Sztem egy kapcsolatban csak attól kell félni, nehogy jöjjön vki olyan aki megingat mindent az emberben. Remélem sosem lesz ilyen se neki se nekem.

Sajnos az élet mást mutat, mint amiket itt írogatnak az "erkölcsös" hölgyemények!!!

Sok nőnek annyira napi rutinja a hazudozás, hogy anoním fórumokon sem tuja meghazudtolni saját magát.