Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Házasság » Te hogyan dolgoznád fel, ha a...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Te hogyan dolgoznád fel, ha a férjed egy régmúltból felbukkanó nővel finoman flörtölni kezdene és ez tartana kb.2 hónapig, aztán megírná neki, hogy nem akar a nőtől semmit, de ugyanabban a levélben tenne egy szerelmi vallomást is a nőnek?

Figyelt kérdés

Próbálom rövidre fogni, nem lesz könnyű, elnézést, ha hosszabbra sikerül. Nagyon érdekel a véleményetek! Akinek nem reális, hogy két ember esetleg előző életekből felismerheti egymást és megmagyarázhatatlan vonzalmat érezhet (teljes harmónia érzése az első pillanattól, mintha mindent tudnál a másikról), az mellőzze a storynak ezt az elemét. Nem is olyan lényeges. Tehát 15 éve élek együtt férjemmel, 13 éve vagyunk házasok. Meseszerűen találkoztunk külföldön (előtte itthon ugyanazokon a rendezvényeken jártunk, de soha nem botlottunk egymásba, külföldre kellett menni, hogy találkozzunk) és nagyon boldogan, harmóniában teltek az éveink. Sok nehézségen mentünk át együtt. Sokan irigykedtek is a kapcsolatunkra, be is próbáltak kavarni, de álltuk a sarat. Eddig egyetlen általam ismert hölgyemény próbálkozott a férjemnél, de teljesen reménytelenül, férjemet totál nem érdekelte. Ez már immáron vagy 10 éve, azóta töretlenül haladtunk előre és 3 éve született egy fantasztikus kisfiunk. Férjem mindig is nagyon monogám, erős jellemű, kitartó, férfias és romantikus típus volt, egész gyerek és kamaszkorát versenyszerűen végigsportolta, világbajnoki aranyéremmel zárta a pályafutását. Szóval, nem egy felelőtlen, tingli-tangli kamasz volt. Nő ügyeit egy kezén meg tudja számolni, mindegyiket elmesélte nekem.Ezeket csak azért írtam le, hogy legyen valami képetek, milyen jellem.

Amit most írok le, azt én áprilisban tudtam meg, amikor férjem nagy nehezen előhozta a témát: Tehát ez év januárjában az egyik üzlettársa bemutatott neki egy hölgyet, aki segített neki a lakáshitelünkkel kapcsolatban elindítani egy pert. Férjem 46 éves, a hölgy 29. A hölgy hozakodott elő azzal, hogy olyan érzése van, mintha ismerné a férjemet és nagyon kellemes érzései vannak. Aztán üzleti szempontból váltottak pár e-mailt, volt pár találkozó (néha kettesben, néha hármasban, férjem üzlettársával együtt). Aztán egyszer hazavitette magát a hölgy férjemmel, merthogy szervizbe kellett vinnie az autóját és ott is elkezdte ecsetelgetni, hogy mekkora harmóniát érez közöttük és még álmodott is erről.

Férjemnek is ismerős érzései voltak, de nem ennyire erősen. Aztán folytatódtak az üzleti találkozások, e-mail váltások, sms-ek. Mígnem egy alkalommal, mialatt egy tárgyaláson voltak az egyik plázában, betörték a kocsink ablakát. Férjem, ahogy később elmesélte, akkor tért magához valamiféle varázslatból és úgy érezte, hogy ez valami jel, hogy itt meg kell állni, mert több lehet ebből az üzleti viszonyból. Soha nem történt a családunkban semmi ilyen betörés, lopás, atrocitás, tisztán, becsületen zajlottak a dolgok körülöttünk. Lementek a nővel a kocsihoz és férjem nagy nehezen kisöpörte az üvegszilánkokat. A nő megint megkérte, hogy vigye haza, beültek és ekkor előrukkolt vele, hogy mennyire megérintette őt a férjem tekintete, amikor az ablakbetörést megtudta (mintha megérezte volna, hogy férjem magához tért a varázslatból) és ezért úgy érezte, hogy elmondhatja neki, mennyire szerelmes érzései lettek vele és úgy érzi, hogy nagyon szerették egymást a múltban is. Ez férjemnek is reális volt, csak nagyon össze volt zavarodva, hiszen családja van a jelenben, és mindannyiunkat nagyon szeret. Meg is mondta a nőnek, hogy nem lehet köztük semmi, még ha korábban volt is, még ha nagyon kellemes is egymással lenni. Tehát valahol nyugtázta a hölgy felé, hogy nála is vannak kellemes érzések, de ott a családja, így maradjanak meg üzleti kapcsolatban. A félrelépés soha nem volt kenyere. Hazavitte a nőt és látta rajta, hogy nagyon csalódott volt, amikor kiszállt az autóból. Férjemnél ott kattant valami, hogy ez így nem lesz jó a továbbiakban, de sajnos, ahogy jött hazafelé, a múltból táplálkozó érzelmek egyre jobban magával ragadták.Ő úgy fejezte ki, hogy a jelen és a múlt összekeveredett és kicsit megzavarodott ettől, nem tudta, hová tegye ezt az egészet. Az e-mail váltások folytatódtak, a nő az egyik e-mailben megírta, hogy igazi lelki társának érzi a férjemet és ő áll hozzá a legközelebb most a jelenben. Férjemet sajnos kicsit magával rántotta ennek a boszorkának a lelkivilága és kifejezte, hogy ő is lelki társának érzi és nagyon jó érzés vele lenni, inspirálóan hat rá mind a munkában, mind az életben. A levelekben puszik, jó éjt, pihenj jól elköszönések voltak általában, illetve egymás iránti csodálatukat fejezték ki (pl. Te egy nagyon különleges lény vagy, maradj mindig ilyen, nagyon jó volt vele lenni ma is, stb.), youtube zenéket küldtek egymásnak. A nő, találkozásaik alkalmával, nagyon intim dolgokba avatta be férjemet, főleg párkapcsolati dolgaiba, ahol az is kiderült, hogy egy házasságot már szétrobbantott (persze szerinte ő erről nem tehetett), elcsábította a férjet, ahol épp kisbaba született. Ezt is nagyon alattomosan, alig észrevehetően csinálta, gyakorlatilag minden felelősséget arra a férfira hárított. Miután betörték a kocsi ablakát, férjem két napra rá írt egy hosszabb levelet a nőnek, amiben egyértelműen leírta, hogy mellettünk döntött, hiszen nekünk tett életre szóló ígéretet és nagyon harmonikus, stabil a kapcsolatunk 15 éve. Csak sajnos (és ő maga sem érti a mai napig sem és nagyon bánja) tett e mellé egy szerelmi vallomást is, amiben leírta, mennyire észbontóan vonzónak tartja a nőt és nehéz megállnia, hogy ne lépjen felé testileg is, mert mindene annyira ideális számára és részletezte (haja, bőre, szeme, szája, ahogy öltözik, stb.) És még a kezét meg se foghatta, meg se csókolhatta, stb. Illetve leírta, hogy úgy látszik, ez egy ilyen próbatétel az élettől, hogy a nő most ilyen mérhetetlenül vonzó testben jelent meg ebben az életben akkor, amikor neki már családja van. És reméli, hogy majd a távoli jövőben (következő életek) együtt lehetnek még nem egyszer, nem kétszer. Aztán még leírta, milyen nagyra tartja az emberi tulajdonságait, és végül azzal zárta, hogy biztosan megtalálják majd az életnek azt a területét, ahol együtt tudnak kreálni, hiszen ők ketten mindent felölelnek. De szerelmi kapcsolat nem lehet köztük.

Ezt a levelet jóval később olvastam el, amikor már férjem elmesélte, mi történt. Az e-mailes levelezésüket pedig véletlenül találtam meg áprilisban, amikor férjem éppen Svájcban volt üzleti úton. Bár férjem törölte a levelezésüket a saját gépéről, a korábbi e-mailes programját nem töröltük le az én gépemről és ha azt megnyitjuk, ott is elkezdi lekérni a neki érkező maileket és az összes korábbi is tárolva van rajta, így ott találtam rá ezekre a kitörölt levelekre.

Természetesen összeomlottam, amikor rátaláltam, férjemnek meg is írtam sms-ben, rögtön felhívott, de nem bírtam a bőgéstől beszélni, hát leraktam. Na, onnantól mindennap futár hozta a virágcsokrokat és kaptam tőle egy levelet, amiben leírta, mennyire szégyelli magát és hogy egyszerűen nem érti, mi történt vele, valami húzta őt egyre beljebb, de közben tudta, hogy nem akar semmit és leírta persze, hogy mennyire csak én vagyok neki és ha most elhagynám, nem kezdene új kapcsolatot, hanem megvárna a következő életünkig. Ő már megtalált engem, nem akar tovább keresni, nincs kit keresni. (Mi hiszünk ebben és komolyan tervezgettük is, hogyan tudnánk majd újra egymásra találni).

Aztán hazajött, ajándékot hozott (valami nagyon személyeset, ami kettőnkre nagyon jellemző, el is sírtam magam rajta) és azóta is folyamatosan kárpótol, virágok, ajándékok, szerelmes idézetes könyvek, a házimunkából is átvállalt dolgokat, kisfiamat minden este ő fürdeti (eddig mindig én fürdettem),elvitt teázni párszor, hogy nyugodtabban tudjunk beszélgetni (otthon kisfiunk mellett szinte lehetetlen) és mondta, hogy nyugodtan kérdezzek, nagyon szívesen elmond minden részletet, hogy hogyan bókolt, hol voltak, mit érzett, stb. Nagyon sokat beszélgettünk azóta, mindent elmondott, minden kérdésemre válaszolt, és nagyon látom rajta, hogy mennyire értetlenül áll saját maga tette előtt és mennyire, még sokkal jobban is szeret, mint korábban. Én meg csak szenvedek, mint a kutya. Leginkább attól a szerelmi vallomástól. Teljesen megbocsátottam a dolgot, nem éreztem a legkisebb haragot sem irányába, csak kértem, hogy valahogy hozza helyre (de ezt kérés nélkül is már elkezdte csinálni). De mindentől függetlenül olyan üresség van bennem. Tudom, hogy szeretem, de nem érzem úgy, mint régen. A szerelmi vallomásos levelet egyébként szintén törölte, miután megírta áprilisban, úgyhogy megkérte a nőt, hogy küldje át neki és mellé még írt egy levelet neki (megmutattam nekem, mielőtt átküldte), hogy bár tett egy ilyen szerelmi vallomást, de azt a múlt újra megjelenése táplálta és a jelenben nincs érvénye és szeretné, ha minden kapcsolatot megszakítanának, mert ez a legjobb mindenkinek. A szerelmes levelet elküldte férjemnek a nő, elolvastam, szétbőgtem magam, férjem alig tudott megvigasztalni. A nő pedig berágott, még próbálkozott sms-ben, de férjem törölte, nem válaszolt neki. A nő vehemensen tagadta, hogy ő bármit is tett volna a férjem irányába.

Hát, most itt tartunk, pár napja volt, hogy a nő kiakadt férjemet törölte a címlistájából és telefonjáról is. Férjem mondta, hogy teljesen megdöbbent azon, hogy milyen gorombán, alpári módon viselkedett a nő, káromkodott a levelében és vádaskodott össze-vissza rá, meg rám is. Úgyhogy a nagy harmóniából ez lett. Férjem nem sajnál semmit, abszolút eltűnt minden érzés, vonzalom belőle.

Nos, mi a véleményed? Mit tennél a helyemben? Mit gondolsz a férjemről? Borzasztó törés ez nekem, és férjem is nagyon szégyelli magát, nem érti, mi lelte, nagyon sokszor bocsánatot kért. Nekem meg annyira fáj. Pedig azt hiszem, kevés ilyen páros szaladgált a világban, mint mi. Azért is voltak ránk annyian irigyek. Hogyan tovább most? Volt már valaki ilyen helyzetben? Mennyi idő alatt lehet ezt feldolgozni és újra rajongani, és ugyanúgy szeretni?

Nagyon köszönöm, hogy időt szántál rám!



#flört #érzelmi megcsalás #előző életi szerelem
2013. júl. 13. 18:08
1 2 3 4
 11/34 A kérdező kommentje:

Hosszú levelem ellenére nagyon gyorsan és sokan írtatok, köszönöm szépen!

1-esnek: Látom, megragadtad a lényeget. Csak segítséget nem kaptam.

3-asnak: Köszi szépen a megnyugtatást, igazad lehet.

4-esnek: "Az ezo-mizériás része röhejes". Lehet, elkerülte a figyelmed, hogy kértem a levelem elején, hogy akinek nem reális, mellőzze a storynak ezt az elemét. Ilyen érzelmi válságban nem esik jól az embernek egy ilyen beszólás. Na, de mindegy, köszi a választ, értem, igen, ez lehetséges. Még beszélgetek úgyis a férjemmel ma este is és átbeszéljük ezt is. Amúgy kérdeztem őt, mi hiányzott neki a kapcsolatunkból testileg, lelkileg. De újra meg újra elmondta, hogy teljesen megfelelek neki úgy, ahogy vagyok, imádja velem a lelki dolgokat és a szex is fantasztikus. Ezt szoktam is érezni, mondania sem kell.

5-ösnek és 8-asnak: Köszönöm a szépen a megértő válaszokat, jól estek mindkettőtök megnyugtató szavai.

6-osnak: Lehet, a túl hosszú story miatt elkerülte a figyelmed, hogy férjem megírta a nőnek, hogy a szerelmi vallomásának a jelenben nincs valóságtartalma, mert csak a múlt táplálta érzések íratták vele. Nem akar a nőtől semmit a jövőben, és semmikor sem. Tudja, hogy nem fognak újra egymásba futni, vége a történetnek. Ráadásul most, hogy a nőből kitört a boszorka, még inkább taszítóvá vált számára és megdöbbent, hogy nem látott mögé. Szóval, a véleményed ezért nem tartom helytállónak, de köszi, hogy megosztottad.

2013. júl. 13. 19:47
 12/34 A kérdező kommentje:

9-esnek: Kicsit bővebben?

10-esnek: Nem a férjem indítványozta, hogy ismerős neki a nő a múltból. A nő kommunikálta. Férjemnek csak később lett ilyen érzése, ami felerősödött, ahogy a nő részletekbe menően ecsetelte az érzelmeit. De mindegy. Ez a terület sokaknak idegen. Nekem vannak tapasztalataim erről, el tudom képzelni, hogy ilyen megtörténjen. De ha így látod, meg tudom érteni a nézőpontodat és átgondolom ezt is.

2013. júl. 13. 19:51
 13/34 A kérdező kommentje:
10-esnek még annyit, hogy igen,29 évesen én is ilyen voltam, és most 42 évesen is ilyen vagyok. Abszolút nem nézek ki ennyinek. És igen, egyetértek, ez érzelmi megcsalás. Ezzel férjem is tisztában van, épp ezért dolgozik rajta immáron 2 hónapja mindennap, hogy ezt helyrehozza.
2013. júl. 13. 19:56
 14/34 anonim ***** válasza:
90%

#6 vagyok

Akkor itt most ellentmondásba keveredtél azzal, hogy nem akar a nőtől a jövőben semmit, mivel a történetedben leírod, hogy a pasid remélei, hogy majd a jövő életükben együtt lesznek.

A "jövő" alatt nem a mostani életbeni jövőt mondtam, hanem a jővő életüket.


Mellesleg ez egy hatalmas baromság... Ha van is köv. élet, remélem a férjed muslinca lesz.

2013. júl. 13. 22:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/34 anonim ***** válasza:
100%

Kedves Kérdező!

Egy nagyon őszinte kapcsolat a tiétek, úgy látom minden érzésetek megosztjátok egymással.

Probléma esetén ez meglehetősen rossz (mint most), azonban a leírásod alapján a férjed őszinte veled, együtt dolgozzátok fel, ami vele történt.

Nyilván a te oldaladról ez nehezebb, azonban minden életszakaszban előfordulhat egy "harmadik személy" (jövő és múlt időben is), aki fontos volt neki vagy neked.

Ettől függetlenül ti össze tartozok, ehhez nem fér kétség a jövendő életeitekben is. Lehetséges, hogy a hölgy nem a társa volt, hanem valamelyik családtagja és ezért érezték a kötődést. (?)

2013. júl. 14. 00:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/34 anonim ***** válasza:
100%

nekem tetszett a sztori. ami persze nem azt jelenti, h a férjed viselkedése nem hagy kívánnivalót maga után, csak olyan jól írtad meg. kevesen tudnak ilyen hosszú szöveget érthetően, olvasmányosan monitorra/papírra vetni :)

na, csak hogy legyezgessem az önbizalmadat :)


erről a kérdésről talán a párommal lenne érdemes beszélgetned. ugyanis neki sikerült megbocsátani a lehető legcsúnyább ballépésemet, miszerint megcsaltam, ennél sokkal durvább szinten.

amit egyébként ma már annyira bánok. vagyis igazából azt bánom iszonyatosan, h fájdalmat okoztam az embernek akit szeretek, és aki mindent megtenne értem.

de hogy ne maradjon tanulság nélkül a történet: a megbocsátása időszakában (mivel nem egyik percről a másikra ment) jöttem rá, h mennyire jó emberrel élhetek együtt, milyen szerencsés is vagyok valójában. nem a durcizás módszerét választotta, hanem a mély, csendes, sziklaszilárd szeretetét. kevés ilyen bölcs 25 évest ismerek.

ezzel siketült neki rádöbbenteni arra, hogy nem éri meg ilyen kilengésekbe bonyolódnom, mert azok meg sem közelítik a köztünk lévő kapcsolatot. nem fogok kavicsokat szedegetni, amikor egy gyémánt hever a lábaim előtt.


ha meg akarsz bocsátani a férjednek, akkor menni fog. legyél tisztában azzal, hogy ez egy folyamat, adj neki időt.

2013. júl. 14. 09:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/34 A kérdező kommentje:
Kedves 6-os válaszoló: Lehet, hogy félreérthetően írtam, de akkor leírom még egyszer. Abban a hosszabb szerelmes levélben írta férjem, hogy a jövőben együtt lehetnek majd. Ez az a levél, ami a kocsi ablakbetörés és férjem felébredése után íródott és a múlt érzéseiből táplálkozott. Ez az, amire azt mondta a férjem, hogy a mai napig nem érti, miért írta le ezt, amikor megírta abban a levélben világosan, hogy nem szeretne semmit a nőtől, majd később egy külön levélben is tudtára hozta, hogy a jelenben nincs valóságtartalma ennek a szerelmi vallomásnak, mert csak a múlt kavarodott össze a jelennel és a ő tudja, hogy velem akar lenni a távoli jövőben is, ahogy ezt a kapcsolatunk során számtalanszor elmondta már és terveket szövögetett arról, hogy hogyan valósulhatna ez. Az, hogy neked az előző életi dolgok nem reálisak, attól még nem biztos, hogy le kell hülyeségezni. Én sem mondom neked, hogy micsoda baromság, hogy azt hiszed, hogy pusztán hús-vér test vagy és nincs lelked, ami továbbél. Tisztelettel elfogadom, hogy így vélekedsz az életről. Na, de nem haragszom, köszi, hogy ismeretlenül egyáltalán időt szántál rám és a problémámra. :)
2013. júl. 14. 12:35
 18/34 A kérdező kommentje:
Kedves 15-ös! Nagyon köszönöm az empatikus válaszodat, ami teljesen reális nekem. Egyet tudok érteni vele. Köszönöm a bizalmat férjem irányába. Igen, az őszinteség helyén van. Tegnap este 3 órát beszélgettünk, ami nagyon jó volt. Férjem nagyon látja a súlyát annak, amit tett. Az ember érzi, amikor őszinte megbánás van. És ezt most nagyon érzékelem rajta. A meglátásodat a felbukkanó "harmadik személyek"-ről nagyon helytállónak találom. A "testvér" dolog is lehet, de itt inkább szerelem volt. Férjem azt mondta tegnap este, hogy úgy érzi, nagyon rövid ideig tartott akkor a múltban és elég viharos volt, nem zárult le valami, ezért jelent meg most újra, most viszont pont került a végére, férjem felébredt ebből a varázslatból. A múltban nem sikerült visszatartani a kapcsolat beteljesülését, viszont viharosan "ért véget". Ennyire jött rá, ezeket biztosan érzi. Pont ezért semmi értelme nem volt a jelenben az érzelmeinek, mert nem a jelen táplálta, hanem a lezáratlan múlt. Ezt ő totál komolyan gondolja. Ennek ellenére tudja, hogy nagyon nem volt helyes elengednie magát és az érzelmek hatásává válni.
2013. júl. 14. 12:42
 19/34 A kérdező kommentje:

Kedves 16-os! Nagyon köszönöm a dicsérő szavakat. Biztosan azért van így, mert imádok írni, szoktam is rövid történeteket, verseket, és nagyon gondolkodom egy könyv megírásán, ami egy ilyen szerelmi témát ölel fel (már ki se kéne találni a storyt, adott). Férjem is írt már egy-két rövid novellát, az egyiket hozzám írta az időtlen szerelmünkről, hogy újra meg újra megtaláljuk egymást. Szóval, köszi, jól esett, amit írtál! :)

És azt is jó volt olvasni, amit a saját helyzetedről leírtál. Igen, azt hiszem, türelmesnek kell lennem és elfogadni, hogy ennek a feldolgozásához nem kevés idő kell. Úgy érzem, megbocsátottam, csak a fájdalmat nem győztem még le. Még el-elsírom magam és hullámzik a hangulatom. Néha úgy érzem, semmi az egész, máskor meg annyira elviselhetetlenül belém mar, azt hiszem, leginkább az a szerelmi vallomás a levélben, amiről a férjem mai napig csak azt tudja nagyon megbánóan mondani, hogy egyszerűen nem érti, miért kellett azt leírnia (csak a múlt nyomását tudja valamennyire érthető oknak felhozni),és még mindig keresi az okát. Sokat látom elmerengve gondolkodni és ha rákérdezek, mire gondol, legtöbbször ez jár a fejében. Azt hiszem, sokat segített a válaszod. Igazán büszke lehetsz a párodra! Vigyázzatok egymásra! Nagyon köszönöm a segítségedet!

2013. júl. 14. 13:16
 20/34 anonim ***** válasza:

Én is egyetértek az előző válaszolókkal, hogy bocsájtsd meg neki. Megbánta túl kell lépni ezen. Normális, hogy így érzed magad senki nem lépne túl ezen ennyi idő alatt, bár a bizalmad valamilyen szinten elvesztette valószínű sőt biztos bennem is megtört volna valami, bár még nem voltam ilyen helyzetben, de áttudom érezni.

Sok erőt kívánok neked. Tényleg szépen fogalmazol szívesen olvastam el a történeted pedig nem vagyok egy türelmes ember :)

2013. júl. 14. 16:58
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!