Hogyan tudnám megnyugtatni, hogy ne aggódjon ezen a férjem?

Jól fizető, de minden más szempontból borzalmas munkahelyen dolgozik. Évek óta váltani akar, egyértelműen kicsinálja a munkája.

Egy rokonom ajánlott neki állást most. Anyagilag rosszabb lenne, de hosszú távon megkereshetné a mostani fizetését (fix+jutalékos munka, első hónapokban valószínűleg csak a fix fizetést kapná a betanulás miatt).

Kapcsolati tőkéje most nincs, a jelenlegi munkakörnyezetében inkább mutyizós, paraszt stílusú emberekkel van körülvéve (sajnos a főnökeire is igaz ez). Az új munkakörben ennek az ellenkezője lenne.

A férjemet ismerve, törekvő, jó képességű, nagy munkabírású ember, szerintem egy éven belül még jobban is keresne, mint most.

Ő nagyon vacillál amiatt, hogy kevesebbet keresne. Jelenleg az én fizetésemből élünk, az övé teljes egészében megy megtakarításnak. Néha az enyémből kicsúszunk 10-20 ezerrel, de ez is amiatt, mert nem feltétlenül fillérezünk ki mindent. Ha nagyon akarjuk, vígan kijövünk az én fizetésemből is, maximum hónap végén nem veszünk még plusz egy akváriumot teljes berendezéssel, mert éppen eszünkbe jutott, hogy de vicces lenne halakat tartani. (Tehát ilyenek miatt csúszhatunk ki az én fizetésemből, nem napi betevővel)

Van annyi megtakarításunk, hogy ha ma mindketten munkanélküliek lennénk, egy évig ugyenezen a színvonalon elélnénk. Két ingatlanunk van, az egyik bérbe adva, az is egy fix bevétel - ennek kisebb részéből lakáshitelt fizetünk, nagyobb része szintén megtakarításba megy. Ha a megtakarítást és a lakást hirtelen ellopnák, még mindig ott vannak a szüleim, őket rendszeresen le kell állítani, hogy nincs szükségünk anyagi segítségre, ne adjanak pénzt. Tehát védőhálónak még ők is ott lennének, mondhatni bebetonozott az anyagi helyzetünk.

Gyereket most szeretnénk, nem tervezek sok évig itthon maradni. Az utána járó ellátások a fizetésem miatt szintén jó összegek lennének, anyagilag ez sem borítana sok mindent. Sőt, jelenleg dohányzunk mindketten, a gyerek miatt erről muszáj lesz leszoknunk, csak ez a felszabadult összeg is elég lenne a gyerekkel kapcsolatos kiadásokra.

Ennek ellenére teljesen rágörcsölt az anyagi részére. Igen, kevesebbet keresne, de rengeteg lehetőség nyílna meg előtte. Elképzelhetőnek tartom, hogy az új munka miatti sok ismeretség (cégekkel állandó kapcsolattartás) akár még újabb álláshoz is segíthetné. Évek távlatában nézve csakis jól járhatna vele.

Őszintén szólva már kezd idegesíteni, hogy ennyire görcsöl azon, hogy kevesebb lesz a bevétele, miközben számos pozitív, előremutató változással is járna a munkahelyváltás. Hogyan nyugtassam meg, hogy bár vannak értelemszerű bizonytalansági faktorok (melyik új munkahelynél nincsenek?), ennyi kockázatot érdemes vállalni?