Bunkóság lenne arra kérni a férjem, hogy ne adjuk el a kocsim, mert én inkább azt használnám?

"a férjem nem akar kisautót, azt sem bírta elviselni, hogy én egy kisautót vezetek"

Na igen, szerintem ez itt a probléma gyökere. Döntsd el magadban, hogy mi a fontos neked. Úgy látszik, a férjednek fontos, hogy "menő" autód legyen. Neked az a fontos, hogy könnyen vezethető legyen. Ezen kívül szereted a régi autódat, sajnálod, hogy meg kell tőle válnod. Mindkettőtöknek fontos, hogy épségben hazaérj: biztonságos autód legyen, és te is biztonságosan tudd vezetni.

Azt kell eldöntened, hogy fel akarod-e adni a férjed kedvéért azt az igényedet, hogy könnyen vezethető kisautód legyen, és hogy megtarthasd a régi kisautódat. Én egy ilyen helyzetben valószínűleg igennel döntenék, mert úgy látom, hogy a férjednek sokkal fontosabb ez az autó-kérdés, mint neked. Szerintem egy párkapcsolatban fontos, hogy tudjunk ilyen döntéseket hozni, ha így látjuk jónak (és hogy a párunk is tudjon).

Ha ebben a helyzetben én igennel döntenék, akkor elmondanám a férjemnek, hogy bár nekem nem ez a megoldás tetszik a legjobban, mivel úgy látom, hogy ez neki ez a kérdés fontosabb, mint nekem, hozzuk meg mégis azt a döntést, amit ő szeretne. (Figyeled, három elem: elmondom, hogy nekem ez nem tetszik, hogy látom, hogy neki fontosabb és hogy ezért döntsünk most az ő javára. Az nekem fontos, hogy azért annyit el tudjon viselni a férjem, hogy én igenis jobban szeretem a vacak régi kisautómat, mint egy szép új nagyot. Ha a te férjed nem ilyen, akkor értelemszerűen hozzá alakítod.) De ez esetben megkérném, hogy segítsen megtanulni az új autó vezetését (akár ő maga segítsen, akár van ilyen tanfolyam, de ezt valahogy meg kell oldani). Ha szükségesnek látom, akkor felhívnám a figyelmét, hogy fordított helyzetben hasonló nagyvonalúságot várok őtőle én is (ha épp a konyhai robotgépekről van szó mondjuk, vagy a mosógépről, vagy egy új fazékról, vagy arról, hogy őneki van-e szüksége szép új ingre :)).

Ha úgy döntenék, hogy nem, akkor is elmondanám a férjemnek, hogy miért nem jó nekem az új autó, és hogy látom, hogy ez neki fontos, de nekem meg ez és ez a fontos az autóval kapcsolatban, és hát mégiscsak én fogom vezetni.

mondd el neki a félelmeidet. ilyenkor az a legjobb, ha legyezgeted a hiúságát, dicséred a verdát, és figyelmezteted arra, h nem tudsz 100%ban felelősséget vállalni az új autó épségéért.

nálunk ilyen gond sajnos nem fenyeget. mikor vezetni tanultam, akkor a lehető legnagyobb autót kértem, ami nagyjából ugyanaz a forma és méret mint a miénk, csak más típus. mikrokarcokon kívül nem tettem kárt a kis barátunkban, ellenben a párom egyszer csúnyán odavert a bónuszának...

ha ennyire el vagytok eresztve, akkor mondd, h inkább vennél magadnak egy modern, ámde kisebb autót, a mercit meg vigye el ő gizdulni néhanapján, amikor meg olyan a kedve, akkor terepjáróval zúzzatok.

nincs a családban valaki, aki megvenné a kocsit? vagy ismerősi körben?