Ha a gyerekkel történik valami baj mindig velem kiabál mintha én nem sajnálnám a gyereket, és engem hibáztat -nálatok is ez megy? Elég nagy stressz nekem is , és ahelyett hogy mellettem állna a bajban ö is rámtőr. Tarsatok hogy reagál ilyenkor?

En a szomszedot hallom (nő)

Ha a gyerekkel történik vmi baj pl becsukja az ujját, ráesik vmi, elesik, akármi van, a kicai sír, fáj neki, erre az "anya" elkezdi orditva szidni a gyereket de mondtam hogy ne menjél oda, már megint mit csináltál, es a nevét is ilyen fenyegetően orditva mondja, totális leb.szást ordítozást kap a gyerek.(4-5 éves)mikozben fáj neki valamije el van keseredve és sír.

Semmiféle empátia törődés óvás védelem nincs abban a nőben.

*Normális anya odarohan hogy mutasd hol fáj borogassuk, bekenjük adok rá puszit, rakjuk víz alá, kössük be masszírozzuk nyugi el fog múlni, a szomszéd meg kb "megérdemelted minek csinaltad dögöljé is meg" szint kb.

De ugye senki nem szóljon abba bele ki hogy nevel gyereket.

Rengeteg ember van aki nem való szülőnek, nárci beteg állatok.

Megijed és úgy adja ki, hogy téged olt le ami nem jó megoldás szóval ülj le vele beszélni róla és tedd hozzá, hogy a gyereknek árt vele a legjobban mert még jobban fél és állandó stresszben él.

Viszont ha te nem vigyázol a gyerekre rendesen amikor veled van és nincs otthon a párod akkor teljes mértékben igaza van habár nem a gyerek jelenlétében kellene rád kiabálni már ha előtte csinálja.

Valszeg mások is így szidják a gyereket vagy bárkit, ha az sír.

Empátia segitőkeszség zero.

Kb mint azok a sofőrök ha jön szembe vmi ahelyett hogy kikerülné becsukja a szemét meg elengedi a kormanyt ijedtében.

Pánikban láfszik meg ki milyen ember.

Nekem is ilyesmi VOLT egy ideig a férjem. A kicsi nagyon mozgós volt 1 éves kor alatt és míg oda volt a férjem dolgozni leesett a kanapéról (semmi komoly baja nem lett szerencsére). Egyik vitánál a fejemhez vágta, hogy mégis hogy vigyázok a gyerekre, hogyha leeseik a kanapéról vagy bármi is történik vele.

Aztán a gyerek kirúgta magát a kezéből míg a nagyiékkal beszéltek és azóta egy rossz szót sem mond, mert tudja, hogy hiába mellette vagyunk és vigyázzuk megtörténhet a baj.

Nincs rendben, hogy így viselkedik. Próbálj vele beszélni róla. Egyébként ebben a korban normális, ha leesik, megüti magát stb. Nem dől össze a világ. Meg kell nyugtatni a gyereket, ha kell lefertőtleníteni a sebet és megy tovább minden. :)