Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mennyire kell félnem, ha kezd így viselkedni a feleségem?
4 éve vagyunk egy pár, 1 éve házasok, nyáron születik az első gyerek.
Barátnőként nagyon kedves, figyelmes, a hűségben rendkívül erkölcsös/komoly elvekkel élő lányt ismertem meg benne.
Mint neki, úgy nekem is megvannak a saját hülyeségeim, rossz tulajdonságaim, senki sem tökéletes, de mindennel együtt lehet élni.
Kiemelném, hogy számomra a feleségem egyik legrosszabb tulajdonsága az anyja.
Igazából ő sem egy boszorkány, inkább az a baj vele, hogy buta, akaratos, és erőszakos.
A férjével (a feleségem apukájával) 25 éve együtt élnek, de folyamatosan ölik egymást, ordibálnak egymással.
Szerencsére van egy másik lakásuk ahová az anyósom elmegy ha besokallnak egymástól, és akkor csak pár nap múlva megy haza, és ez az örök körforgás, összevesznek, elmegy, hazajön, elvannak, összevesznek.
Mindezek ellenére a kapcsolatban az apósom az áldozat, ő egy tök jó fej, relítve értelmes ember, és mindig az anyósom kezdi a vitákat, van hogy konkrétan a semmiből generálja.
A feleségem már a kapcsolatunk elején is mondta, hogy ilyen házasságot soha nem akar.
Nem is tapasztaltam, hogy így viselkedne, mindent megtudtunk beszélni.
Viszont az utóbbi időben, a várandóssága alatt egyre többször viselkedik úgy velem, ahogy az anyja az apjával.Felemeli a hangját, lekezelően beszél, kiabál.
Aztán mikor egyre gyakoribb lett, akkor mondtam hogy most állítson magán.
Annyira nem vette a lapot, mert nem sokkal ezután lett egy nagy veszekedésünk, amit ugyan úgy a semmiből generált.
Teljesen úgy éreztem magam mintha a szülei egyik balhéjába csöppentem volna.
Egy az egybe ugyan az volt.
Itt most én is hevesen reagáltam, és ez olyan olaj a tűzre volt, de konkrétan azt láttam hogy ezt élvezi, ez táplálta őt, hogy még mondja, még obégasson, ugyan úgy ahogy az anyja is azt szereti ha az apja vevő az ordibálsára (és az apósom sajnos mindig vevő)
Ezt hosszú távon nem lehet elviselni, egy idő után bárkinél betelik a pohár, és hasonlóan reagál mint ahogy én is tettem, de ha ez meg táplálja az egészet annak biztos nem lesz jó vége.
Szerettünk volna hitelt felvenni, de az egész kapcsolatunk alatt ez volt az első alkalom, hogy megijedtem, és elgondolkoztam, hogy jó lesz e így?
Félek tőle, hogy a házasság után, a gyerekkel magához köt, és a közös hitel meg jó időre összeláncol minket, és tudja hogy nem szabadulok tőle.
Így pedig azt gondolja, hogy bármi belefér, és ezért kezdi felvenni az anyja primitív stílusát, és akkor ez még csak a kezdete, és majd nálunk is mindennapossá válik.
Ha nekem úgy kéne élnem, ahogy a szülei élnek, én vagy főbe lövöm magam, vagy mindent felrúgva elhagyom őt gyerekkel,hitellel, de az rohadt élet, hogy én így nem fogok élni.
Természetesen ezeket elmondtam neki, ígért fűt-fát, hogy nem lesz ilyen, meg hogy csak a terhesség miatt feszült stb...
Elakarom hinni....de hogy őszinte legyek most perpillanat nem hiszem el.
Van okom aggódni, vagy tényleg csak a terhesség miatt?
Gondolom, hogy benne is megvan ez a viselkedés forma amit látott, amiben felnőtt, csak kontroll alatt tudja tartani, és nem jön ki belőle, de most a várandosság miatt ez jött ki.
Vagy ne áltassam magam?
10-es
Minden személyeskedés nélkül, neked meg értelmezned kéne amit olvasol.
1.Nem egy veszekedés volt, hanem egy nagy veszekedés....és igen, megrémít vele, mert tudom, hogy ebben nőtt fel, ezt látta gyerekként, és azt hiszi, hogy ez megoldás lesz ha nem tetszik neki valami, hiszen az anyjának is bejött, és 25 éve házas.
Nem érdekel, hogy nyámnyila meg stb béna férfinek gondoltok, de nekem ez olyan mintha én pofán verném, és akkor "jaj csak egy pofon volt, most mit aggódik"...ja aztán ahogy lenni szokott majd jön a többi is.Nekem is csak jaj egyszer volt ugyan olyan primitív tuskó mint az anyja, ráadásul elkerülni sem tudom mert ok nélkül kezdte (ahogy az anyja szokta) tehát nincs az, hogy akkor nem dobom el a szaros gatyám, és akkor majd nem veszekszünk, tök mindegy mit csinálok.
2.Összevagyunk házasodva.
Csak mondom!
jesszus, hát tudod kellett neked gyerek, házasság... Amúgy ne aggódj, enélkül is kb 90%-nak ez a sorsa, mindegy hogy a nejed úgy viselkedik ahogy az anyja, vagy sem. A házasok többsége ilyen életet él és tényleg csak a gyerek, meg a hitel tartja össze. Ébresztő! Nincs itt semmiféle meleg családi idillről szó, maximum kifelé. Ez is egyfajta marketing, reklámok, média, mert családosoknak könnyebb eladni, a gyerekért úgyis mindent megteszel alapon, a kormánypropaganda célja pedig, hogy legyen több adófizető. Nagyon sokan bekajálják, pedig a realitás az teljesen más.
Szerintem igenis előrelátó vagy, és abszolút reálisan látod a helyzetet, hogy a vesztedbe rohansz, én csak azt nem szoktam megérteni, hogy azok, akik belemennek egy házasságba, gyerekbe miért nem látják ezt, hogy a nő véglegesen magához láncol. Írom ezt szintén nőként...
Neked abból a szempontból szerencséd volt, hogy beleláthattál a szülei működésébe, a legtöbb palimadárnál nincsenek ilyen előjelek. Még talán az egyik katasztrófát elkerülheted, azaz a hitelt. A gyerek esetében legalább megúszhatod valamelyest hétvégi apukaként, na de egy hitel az teljesen tönkretehet.
Én óva intenélek a hiteltől, valószínűleg úgy is hamarosan válni fogtok, mert a kisgyerekes időszak maga a pokol, százszor megterhelőbb mint egy terhesség. Általában a gyerek születése utáni első 7 évben szoktak válni. Szerintem nálatok ez hamarabb el fog jönni.
Hát sajnálom...talán vigaszként annyi, hogy nagyon sok a sorstársad. Még próbáld menteni a menthetőt, a hitelbe semmiképp nem menj bele.
Sajnos az emberek olyanok lesznek mint a szülei.
A feleségem kövér lett, mint az anyja, és kiállhatatlan csökönyös ösztönlény, mint az apja.
Én tizenéves gyerekekkel váltam el, pedig sejtettem, hogy ilyen lesz, még meg is említettem neki a kételyeimet, de annak idején még más volt, és megnyugtatott.
A válás egy anyagi katasztrófa.
Ne adósodj el, inkább válj el most. A gyereknek jobb, ha az apja nyugodt körülmények közt él.
Nem mindenki olyan mint a szülei. Lehet azért valamennyit tenni ellene, eljárni pszichoterápiára, amit a feleségednek pl javasolnék.
Párterápia, egyéni pszichoterápia a minimum. Hogy megtanuljatok együtt konfliktust kezelni és oldani.
Ez volt az egyik.
Másrészt, ne vegyetek fel hitelt amíg nem rendeződik.
Harmadrészt:
Most a terhességi hormonok miatt ilyen, ha meglesz a baba, akkor meg majd a folyamatos kialvatlanság miatt lesz egyfolytában feszült és ingerült. Never ending story.
Vagy csírájban elfojtjátok vagy a fejetekre nő a probléma.
Aki arra bíztatja hogy a terhes nejétől váljon el az normális? Nehogymár.
Azt egyébként érdekes módon kihagytad mi volt a veszekedés tárgya. Nekem most úgy tűnik mintha kifogást keresnél hogy otthagyhasd a sz.rban.
Az ok, hogy őt elhagynád, de a gyerek mit vétett? Persze ez a legkönnyebb. Felcsinálni az asszonyt, aztán az első komolyabb problémánál lelépni.
Szerintem meg kéne tudni hogy tényleg a terhesség ( hormonális változások) az oka, vagy kezd kijönni az igazi énje amit eddig rejtegetett.
Amúgy ha ennyi türelmed van csak, marhára nem való nektek gyerek... Az milliószor rosszabb lesz a hisztijeivel, csak szólok.
A férjem és ez exfelesége közt is így kezdődött. Állítólag a terhesség alatt bújt elő a csajból a verbális agresszor, aminek szintén voltak családi előképei.
Nem lett jobb. Még egyéves se volt a gyerek, már elváltak.
A férjem azt mesélte, hogy folyton kifejezte az exfeleségének, hogy ha így folytatja, ez a házasság nem fog működni, mégis totál meglepődött a nő, amikor elhagyta a férjem. Fel se fogta egészen addig, hogy mekkora a baj, és el is veszítheti a férjét.
Talán valahogy nem ártana kimozdítani a te feleséged is a biztonságérzetéből.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!